Babits Mihály, Tanner Ilona és Szabő Lőrinc szerelmi háromszögéről, a három költő kusza viszonyairól játszik mai játékot a pozsonyi Trepp Színházi Platform. A Gombaszögi Nyári Tábor Pajtaszínházában – a Trepp napi izgalmas vitaszínházi előadásainak helyszínén – néztük meg az előadást. Utána darab születéséről faggattuk Csikmák Katalin dramaturgot, a szerzőt. Szebellai Dániel, Katona Eszter és Hégli Bence színészeket pedig arra kértük, meséljenek szerepeikről.
Kati! Miképp pattant ki a fejedből ez a koncepció?
Horváth Viktória dramaturg, aki most diplomázott a salzburgi Mozarteumon, régóta foglalkozott ezzel a szerelmi háromszöggel, amelynek a tagjai Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Török Sophie voltak. Sokat mesélt róla nekem, majd megbeszéltük, hogy ebből születhetne egy előadás, mert a Trepp szeretne a gimnazista korosztályra fókuszálni, olyan színházat csinálni, ami valamilyen módon kiegészíti a tananyagot. Nevelőszínházra vagy tantermi színházra gondoltunk. Úgy éreztük, hogy az ötlet illik a dramaturgiánkba. Eleinte csak a költők magánéletével foglalkoztunk, ezzel a szerelmi háromszöggel, amelyet a verseik ás a naplóik alapján rekonstruáltunk. Azután úgy éreztük, hogy ennek kéne valami mai keretet adni. Valami konkrét témát, hogy ne csak irodalmi bulvár legyen.
Elkezdtünk arról gondolkodni, beszélgetni arról, hogy az, hogy ma párokban élünk, mennyire társadalmi konstrukció. Így kell-e lennie? Hogyan kéne az embereknek összerendeződni? Párokba, hármasokba, vagy egyedül lenni?
Ezért jött aztán a pszichológiai rendelő, mint a történet kerete. Ott indul az egész. A bevezető részben a pár egy művészetterápián vesz részt. Ezen az előadáson együtt dolgoztunk mindannyian, nem egy klasszikus színházi folyamat volt, igyekeztünk minél demokratikusabban eljárni. Ez hasznos is volt, de nehézségekkel is járt.
Mi alapján döntöttétek el, hogy ki kapja a szerepeket?
Összeszokott csapat vagyunk Hostomský Fannival, Hégli Bencével, Katona Eszterrel, Melecsky Kristóffal, Szebellai Dánielell. Mi hatan alkotjuk a TREPP Színházi Platformot.
Egyértelmű volt, hogy például Babits, mivel egy merevebb, intellektuálisabb típus, a szerep a Danira illett. A bohémabb figura a Bence, Eszti pedig egy karakán nő. Eleve egy kisebb projektet akartunk csinálni, amiben nem vagyunk benne mindannyian.
Egy független színháznál fontos, hogy beférjünk egy autóba mi is és a díszlet is.
A szereposztástól függetlenül mindenki részt vett az alkotófolyamatban. Fanni a zenéért felelt, Kristóf a szervezésért, a háttérmunkákban segített, de volt olyan is, hogy főzött ránk, amíg mi próbáltunk. Ez egy jó csapat.
Miért csomagoltátok a történetet modern köntösbe?
Próbáljuk közelebb hozni ezeket a bálványokat, hiszen ők is emberek.
Élvezed, hogy a háttérben vagy?
Pozsonyba jártam gimibe, utána Pestre média és kommunikáció szakra. Színésznő akartam lenni, többször is jelentkeztem a színművészetire, de nem vettek fel.
A barátaim mutattak rá, hogy talán nekem a másik oldalon kéne ülnöm, amire addig nem is gondoltam.
Így beadtam a dramaturg szakra is a jelentkezésem, most végeztem el az alapképzést.
Megtaláltad itt magad?
Abszolút. Nekem ez való. A háttérmunka jobban illik a személyiségemhez. Úgy érzem, hogy ez megy nekem. A Trepp sokat jelent. Az ember tartozik valahova. A fura színházi szcénában nincs egyedül. Ha van egy ötlete, azt elmondhatja, a többiek pedig megmondják, hogy jó és csináljuk meg, vagy azt, hogy ez hülyeség, csináljunk mást. Barátok vagyunk, könnyen dolgozunk együtt.
És hogy a színészek hogyan élték meg a szerepeiket?
Szebellai Dániel: Szimpatikus a szerep. Babits Mihály verseiben van egy csomó önzés, de egyébként szerintem ő a magányosságból táplálkozik. Ahhoz képest körülményesen fogalmaz, nagyon velős gondolatai vannak. Könnyű vele azonosulni. Emberibb. A versein keresztül próbálta megfogni ezt a viszonyt. A három szerep közül mindháromba el tudtam volna magam képzelni. Az ember személyiségének különböző oldalai vannak. Megpróbálja megmutatni őket.
Katona Eszter: Tanner Ilona szerepe nagyon személyes.
Nem volt első olvasatra szimpatikus.
Sokat beszélgettünk barátságról, szerelemről. Így közelebb tudtam magamhoz hozni a nőt. Úgy tudtam elfogadni, hogy a két másik férfi szereplő függvényében tudtam magam elképzelni. Ők alakították ki a személyiségét Ilonának, aki aztán meg is változtatja a nevét, ami egy érdekes fordulat. Török Sophie lesz, akinek el lehet olvasni a naplóját. Nagyon érdekes az élete, milyen kapcsolata volt Babits Mihállyal és milyen Szabó Lőrinccel.
Hégli Bence: Szabó Lőrinccel a legegyszerűbb azonosulni mindenkinek.
Benne van a magány, de az ő magánya egy kicsit nehezebben látható, mert társas magányról van szó.
Egy ingergazdag környezetbe menekül, ahol ez annyira nem tűnik fel. Mi is ezt próbáltuk különböző szövegdarabokkal egyensúlyozni. Van egy másik réteg, ami nem annyira vidám és felhőtlen. Ezzel azonosulni szerintem a legtöbb ember azért tud, mert megélte. Azokat a viszonyokat is, amik a három szereplő között történik. Nem ilyen mértékben, de mind megéltük ezeket a helyzeteket.
FOTÓK AZ ELŐADÁSRÓL
Bakos Orsolya Virág, ATEMPO.sk
Fotó: Csáky Mátyás / ATEMPO.sk
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
