Esthajnal - Szarka Tamás darabjának bemutatójára készül a Nemzeti Színház (FOTÓK)

Az Esthajnal című zenés darabot a Ghymes együttes költő-zeneszerzője, a felvidéki Szarka Tamás jegyzi, akit a szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája már régóta foglalkoztat.

 

Az Esthajnal olvasópróbája a Nemzeti Színházban

 

A mű alapja a cigány Rómeó és Júlia történetként is emlegetett Makar Csudra, Maxim Gorkij novellája, amelynek ihletésére számos dalt komponált meg Tamás. Az alkotási folyamat 2017-ben kezdődött, a zenei anyagot végül 2022-ben adta ki lemezen.

Esthajnal - megjelent Szarka Tamás legújabb albuma

 

Az Esthajnal olvasópróbája a Nemzeti Színházban

 

Most pedig elkezdődtek a zenés színházi darab olvasópróbái is a Nemzeti Színházban. A bemutatóban együtt dolgoznak a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel és a Karaván színházzal. Rendezője Vidnyánszkí Attila, a koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, a díszlettervezője pedig Galambos Péter.

 

Az Esthajnal olvasópróbája a Nemzeti Színházban

 

Az Esthajnal olvasópróbája a Nemzeti Színházban

 

A szereplők között van Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Szarvas József, Berettyán Nándor, Herczegh Péter, Katona Kinga, Martos Hanga, Rácz József, Séra Dániel, Nyári Oszkár, Nagy Mari, Madácsi István, Szilágyi Ágota, Polyák Anita, Battai Lili Lujza, Bordás Roland és Séra Dániel is.

 

Az Esthajnal olvasópróbája a Nemzeti Színházban

 

Szarka Tamás a darabbal emléket is állít anyai nagyapjának Sárközi Károlynak, aki Felvidék híres cigányprímása volt.

Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

 

Az Esthajnal olvasópróbája a Nemzeti Színházban

 

Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.

A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.

EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI