1810-ben november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként Erkel Ferenc. A nemzeti romantikus operamegteremtőjének születésnapja 2013 óta a magyar opera napja is: e napon nyílt újra az Opera másik játszóhelye, melynek névadója maga Erkel.
Magyarországon, akár az összes többi európai országokban, először főúri kastélyok házi színpadain játszottak német és olasz operákat. Az első feljegyzés ilyen előadásról 1677-ből való: gróf Forgách Ádám pozsonyi palotájában pásztorjátékot adtak elő. A 18. században több főúri színház is létrejött, közülük a legismertebb az Esterházy hercegek fertődi, majd kismartoni kastélyában létrehozott opera volt. Haydn számos operáját itt mutatták be. Jelentős volt báró Patasich Ádám püspök nagyváradi színháza is. A későbbi polgári operajátszás szempontjából fontosnak számított Erdődy János gróf 1785–1789 között fennállt pozsonyi operája.
A magyar opera kezdetét Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című daljátékának 1793. május 6-ai, budai ősbemutatójától szokás számítani. E mű zenéje elveszett. Az első, mai értelemben vett magyar opera Ruzitska József (kb. 1775–1883) Béla futása című műve volt. Ezt az operát 1822-ben mutatták be.
A magyar nemzeti opera atyjának Erkel Ferencet (1810–1893) tekintjük. Őt követte az első magyar vígopera (A csel) komponistája Bartay András (1799–1854), Mosonyi Mihály (1815–1870), Hubay Jenő (1858–1937), Goldmark Károly (1830–1915), majd Bartók Béla (1881–1945).
A világon a legismertebb egész estés magyar opera minden kétséget kizárólag Goldmark Károly műve, a Sába királynője.
Először 1875-ben, Liszt Ferenc segítségével állították színpadra a bécsi Hofoperben, majd Pesten is sikert aratott. A bibliai témájú alkotást már a komponista életében kilenc nyelven játszották a világ harminc dalszínházában; az egyéni hangvételű mű Goldmark Károlyt az operairodalom legnagyobb szerzői közé emelte. A Sába királynőjének keleti meséje minden jelentős színpadon látható volt, bár ritkán játsszák, mivel a rendkívül látványos előadás hatalmas apparátust és díszletet igényel.
Az operák népszerűsítéséhez elengedhetetlenek az előadók. Számos operaénekes került ki az elmúlt időszakban Felvidékről is. Olyan neveket ismerhettünk meg, mint Kristóf Réka, Balga Gabriella, Celeng Mária, Sárközi Xénia, Molnár Ágnes, az Opera Trio tagjai, Híves Boglárka vagy Ballán Viktória.
Felvidékről indult - Balga Gabriella operaénekes születésnapjára
Elindultam szép hazámból - Celeng Mária operaénekes
30 éves Sárközi Xénia operaénekesnő
Molnár Ágnes volt a kérdezz-felelek műsor újabb vendége (VIDEÓ)
Roni, ATEMPO.sk
Fotó: Operaház
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
