A komáromi Selye János Egyetemen elindult valami csodálatos! A hallgatók egy része marionett bábúvá változott, sárkányokat ölnek, árnyakká avanzsálódnak, embereket vadásznak, megcsalják egymást és eljátsszák a család vagyonát, miközben varázsigéket és ráolvasásokat mormolnak.
Mindez illegálisan hangzik, de igazából csak a frissen alakult Komáromi Egyetemi Színjátszó (KESZ) első hét alkalmának szituációs és egyéb játékaiból vettem ki példákat. Csíkos Szonja úgy érezte, hogy itt az ideje, hogy a Selyének legyen saját alkotói köre, méghozzá álljon olyan önkéntesekből, akik közel érzik magukhoz a művészeteket. Éppen ezért, az egyetemmel együtt dolgozva, elindította a társaságot. Vele beszélgettem.
Honnan jött a szándék a színjátszó kör megszervezéséhez?
A szándék nagyon régóta megvolt és érlelődött bennem, mivel éreztem, hogy az egyetemen nagyon hiányzik egy olyan közösség, ahol művészeti folyamatokkal tudunk közösen foglalkozni, illetve sok éve állok kapcsolatban a színház különböző formáival, bár ebben a világban soha nem lehet elég tapasztalatot szerezni. Sok-sok éve járok különféle színjátszó egyesületekbe. Már középiskolás koromban a kortársaimat rendeztem és írtam előadást nekik, majd vittük bemutatni. Workshopokon vettem részt, versenyeken, magánórákon és remek szakemberektől tanulhattam. Őszintén érdekel ez a végeláthatatlan terület, amit jómagam is alig ismerek még. Rendkívüli módon szerettem volna ide az egyetemre átadaptálni mindazt a jót, amit összeszedtem ezzel kapcsolatban.
Már az első alkalomra sokkal nagyobb volt az érdeklődés a vártnál. Miképp élted meg azt, hogy húsz ember az elsőn, huszonöt a második alkalmon megjelent és, hogy a húsz körüli létszám úgy fest, állandó lesz?
Igazából nagyon féltem, mert amikor először belefogtam ebbe a projektbe, öt résztvevő ember lebegett a szemem előtt, és ez is egy nagyon optimista becslés volt. Az volt bennem, hogy öt emberrel már el tudjuk indítani a színjátszót, viszont amikor megjelent húsz ember, akkor teljesen sokkba estem, mert nem számítottam ekkora érdeklődésre. Ám mindez csak igazolja azt, amit én is és előttem mások is észrevettek, hogy hiányzik az egyetemen egy kreatív alkotói közösség és az ehhez optimális légkör megteremtése.
Nagyon meglepődtem, és nagyon boldog voltam, hogy ennyi ember érdeklődik ez iránt és csodálatos volt látni, hogy mennyire összehozzák az embereket a művészetek és, hogy azóta is hétről hétre mindig érkeznek az emberek, újak és az eddigiek is egyaránt.
Milyenek a visszajelzések, az egyetem, a résztvevők részéről?
A hallgatóktól nagyon sok pozitív visszajelzést kapok folyamatosan. Elkészítettük a dicséretdobozt, ami a folyamatos visszajelzéseket teszi lehetővé, akár a résztvevő személyek közt, akár az én munkám kapcsán.
Azt látom, hogy mindenki nagyon lelkes, nagyon aktív és mindenkiben benne van az indíttatás, hogy ezt tovább vigyük és meghonosodjon.
Az egyetem részéről maximális támogatással voltak és vannak, nagyon örültek, hogy szeretnénk ennek nekikezdeni, biztosítottak bennünket, hogy a jövőben is támogatni fognak, illetve a Hallgatói Önkormányzat segítségét is magunkénak tudhatjuk.
Milyen célokat tűzöl ki magad és a színjátszó kör elé?
Elsősorban a közösségépítés a szempont, illetve, hogy beinduljanak a különböző kreatív, társas folyamatok. Legyenek aktív tagok, akik minden héten visszajárnak, fejlődni akarnak és képesek együtt dolgozni.
Szeretnénk a Komáromi Kari Napokon képviseltetni a KESZ-t egy összművészeti bemutatkozó esttel, amelynek Lelkek és színek lesz a címe. A november 12-én, kedden, 17 órakor a Danubius kollégiumban bemutatásra kerülő előadásunkkal az a szándékunk, hogy megmutassuk azt a rengeteg tehetséget és sokszínűséget, amelyet a színjátszó magáénak tudhat.
Tervezünk a városban különféle utcai bemutatkozó performanszokat. Később pedig kit tudja, mi lesz? Szívesen vinnénk darabokat bemutatni egyetemi színjátszó fesztiválokra, Magyarországra, a Jókai Napokon is szívesen szerepelnénk. E mellett tervezzük szakma közeli emberek bevonását és megkeresését az úgynevezett Színjátszó+ programunkra, amely során külső ember veszi át a tevékenységek levezénylését, ebből már egy alkalom megvalósult, egy pedig egyeztetés alatt áll.
Milyen az emberanyag, akik veled közösen fognak alkotni?
A hetedik alkalom után is általánosan tizenöt ember felett voltak a résztvevőink, és látom, hogy mindenkiben megvan a pozitív viszonyulás, őszintén szeretik ezt és szeretnék is folytatni, ahogyan én is. Azt gondolom nagyon sok a csapatban a potenciál, nagyon sok tehetséges ember van köztünk, tele őszinte kibontakozási vággyal, remélem nagyon jól fog működni ez a társaság és meghonosodik az egyetemen. Mert
ennek a szikrája nagyon régóta itt van, de reméljük, hogy mi lángra tudjuk lobbantani.
Várjuk a folytatást!
Riedly Miklós Kristóf, ATEMPO.sk
Fotó: Pálfi Károly / ATEMPO.sk
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
