Piros Ildikó, Elek Judit és Selmeczi György is átvehette 2024-ben a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíját

Szombaton ért véget a legnagyobb magyar filmes seregszemle, a Magyar Mozgókép Fesztivál – új nevén MOZ.GO. Az eseményen Deimanik Tamásné Baba fénymegadó, Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Gulyás Buda operatőr, Piros Ildikó színművész és Selmeczi György zeneszerző vette át életműdíját Balatonfüreden.

Az idei életműdíjasok sok évtizedes pályafutásuk során végzett kiemelkedő munkájukkal a mozgóképgyártás fontos területein gyarapították a magyar filmkincset – hangsúlyozta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos a díjátadón.

A 87 éves Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1967-ben készítette el Meddig él az ember című stílusteremtő dokumentumfilmjét. 1968-ban rendezte első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom filmet bemutatták a cannes-i filmfesztiválon. 1989-es, Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel. A MOZ.GO fesztivál programjában is szerepelt a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verziója, melyet tavaly Cannes-ban is láthatott a közönség.

 

Piros Ildikó

 

Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó, Öcsi!, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztivál idei programjában a Macskajáték című filmje szerepelt, amellyel a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékeztek.

Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ő volt a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. sorozatok operatőre, és olyan népszerű filmekben dolgozott, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon.

Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles munkatársa volt Párizsban. Csaknem hatvan filmhez komponált zenét, köztük olyan ikonikus alkotásokkal, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Ő írta a Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét is.

 

Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

 

Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítették.

A Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajlott Magyar Mozgókép Fesztivál idei programjában csaknem 100 film szerepelt.

EZ, ATEMPO.sk / MTI
Fotó: MOZ.GO / Magyar Mozgókép Fesztivál