Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott népszerű könnyű-, komoly- és népzenészeknek.
Erkel Ferenc- és Liszt Ferenc-díjasok
Máté Péter-díjasok
Jászai Mari-díjasok
Kiváló és Érdemes Művészek
Kossuth-díjas színművészek
Kitüntetett művészek
Díjban részesült TÁTRAI TIBOR "TIBUSZ" Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző, érdemes művész, a Tátrai Band, a Magyar Atom, a Latin Duó, a Boom Boom és a Tátrai Trend zenekarok alapítója és vezetője Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a magyar könnyűzenei életben egyedülálló, virtuóz gitártechnikájával, valamint a bluestól a jazzen át a latin zenéig számos műfajt magába foglaló, stílusteremtő előadó-művészete elismeréseként.
TÁTRAI TIBOR "Tibusz" Liszt Ferenc-díjas gitáros, zeneszerző, érdemes művész 1952. április 5-én született Budapesten.
Középiskolai tanulmányai alatt a legendás gitáros, Radics Béla technikusa lett, közben rengeteget gyakorolt saját hangszerén. 1969-től számos zenekar alapítója, tagja, vezetője: Kárpátia, Sakk Matt, Szivárvány, Juventus, Syrius, Olympia, Generál, Skorpió, Hobo Blues Band, Mini, Tátrai-Török Tandem, East, Tátrai Band, Magyar Atom, Latin Duó, Boom Boom, Tátrai Trend. 1987-ben megalakította saját zenekarát, a Tátrai Bandet, amellyel Horváth Charlie csatlakozása után a 90-es évek elején számtalan slágert jegyeztek.
A hard rock, az R'n'B, a progresszív rock és a latin akusztikus gitárzene területén is maradandót alkotott. Több mint ötven lemez fűződik a nevéhez együtteseivel. Páratlan technikai tudását napi 8-10 órai gyakorlással tartja karban. 12 alkalommal lett az év gitárosa.
1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2010-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. 2011 óta Józsefváros díszpolgára, ugyanabban az évben Fonogram-díjjal tüntették ki. 2014-ben Budapestért díjat kapott. 2016-ban érdemes művész lett. 2018-ban életművéért Petőfi Zenei Díjat vehetett át. 2020-ban könnyűzenei alkotói Artisjus-életműdíjat kapott.
Kossuth-díjat kapott NAGY FERÓ énekes, zeneszerző, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása során a magyar rockzenei élet emblematikus alakjaként egyedi stílusával generációk ízlését formáló és a rendszerváltoztatás korának fontos témáit a zene nyelvén megszólaltató, sokoldalú előadó-művészete elismeréseként.
NAGY FERÓ rockénekes, színész, dalszövegíró Letenyén született 1946. január 14-én.
A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára járt erősáramú üzemmérnök szakra, de államvizsgát nem tett.
1963 és 1970 között a Richmond Heads, majd a Zárvatermők, 1970 és 1981 között a Beatrice együttes, 1982 és 1985 között az ős-Bikini együttes alapító tagja, énekese volt, majd 1987-ben újjáalakította a Beatricét. Az igazi "Ricse" blues és rock alapú dalai élesen, megalkuvás nélkül mutatták be az életbe kevés eséllyel belépő fiatalok helyzetét, érzéseit. Akkoriban ő volt a magyar új hullám egyik vezéregyénisége, a "nemzet csótánya".
Játszott színpadon: Laborc volt az István, a király című rockopera ősbemutatóján, Berger a Hair című rockmusicalben, Önögész az Atilla, Isten kardja című rockoperában és Hamlet az Egyetemi Színpadon. Több filmben is szerepelt.
1989-től a rádió Garázs című ifjúsági műsorának, majd a televízió Rockkalapács című műsorának vezetője volt. 1992-től a Magyar Rockszövetség társelnöke volt.
Művészete elismeréseként 2016-ban Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést, 2019-ben életművéért Petőfi Zenei Díjat kapott.
Díjat kapott KELLER ANDRÁS Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, érdemes művész, a Keller Vonósnégyes alapítója, a Concerto Budapest zeneigazgatója és vezető karmestere Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a kamaramuzsikát és a kortárs zenét is elhivatottan közvetítő, világszerte elismert előadó-művészete, valamint sikeres zeneigazgatói, oktatói és kultúraszervezői tevékenysége elismeréseként.
KELLER ANDRÁS Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, érdemes művész 1960. július 31-én Budapesten született.
Tizennégy évesen került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára (ma: Egyetem), 1983-ban és 1984-ben Salzburgban Végh Sándor tanítványa volt. 1983-ban az Országos Filharmónia szólistája és az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere lett, 1984 és 1991 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere. 1987-ben megalapította a Keller Quartettet, amellyel megnyerték a világ két legjelentősebb vonósnégyesversenyét. 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója és karmestere. 2019-ben újjáalakította a Hungarian Quartet vonósnégyest.
Rendszeres vendégművésze a legjelentősebb fesztiváloknak. Karmesterként 2003-ban debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén. 2005 óta a Pannonhalmi Arcus Temporum Fesztivál egyik művészeti vezetője, A hallgatás napja című zenei fesztivál egyik kezdeményezője. Világszerte tart mesterkurzusokat.
1995-ben Liszt Ferenc-, 2012-ben Bartók-Pásztory-díjat kapott és érdemes művész lett. Szóló- és kamarazene felvételeivel több rangos díjat nyert el. 2016 óta a londoni székhelyű Guildhall School of Music and Drama professzora, 2018-ban megkapta a zenei tanszék egyik legrangosabb tisztségét: a Bartók Béláról elnevezett professzori pozíciót (Béla Bartók International Chair).
Szintén Kossuth-díjat kapott DR. LOVÁSZ IRÉN népdalénekes, néprajzkutató, érdemes művész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézetének egyetemi docense Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a népművészet identitásmegőrző szerepe mellett a népdaléneklés lélekgyógyító és közösségformáló erejét is elhivatottan hirdető, kiemelkedő előadóművészi, kutatói és pedagógiai életműve elismeréseként.
https://www.youtube.com/watch?v=IHaLwcbzyr4
LOVÁSZ IRÉN népdalénekes, néprajzkutató, érdemes művész 1961. április 11-én született Karcagon.
A Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1984-ben, egyetemi évei alatt kezdte a népdalok gyűjtését. A Néprajzi Múzeum Népzenei Gyűjteményének tudományos munkatársa volt, majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen tanított. 1995-ben védte meg kandidátusi disszertációját. A magyar népdal és szokásköltészet oktatójaként részt vett a magyarországi Waldorf óvónőképzésben. 2010 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának docense.
Az 1980-as években kapcsolódott be aktívan a magyar táncházmozgalomba. Első lemezét, a Világfát 1995-ben adta ki, amely a következő évben elnyerte a német zenekritikusok díját. Azóta több mint egy tucat lemeze jelent meg. Közreműködött külföldi kiadók világzenei gyűjteményes kiadványain is.
A népzenei formációk mellett énekelt régizenét, XIII. századi tibeti és szanszkrit szövegeket, kortárs zenét, rangos folkfesztiválok vendége volt.
1987-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. 2003-ban az Év legjobb énekesnőjének járó eMeRton-díjat vehette át. 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjat, 2009-ben Magyar Művészetért díjat kapott, 2020-ban érdemes művész lett.
EZ, ATEMPO.sk / MTI
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!