Valahogy mindig elfog a kalandvágy, amikor Nagymegyerre indulok. No, nem mintha akkora távolságra lenne, de valahogy az a város mégis kicsit más. Talán az emlékek miatt. Sok minden fűz a városhoz, főleg a barátságok. Most is egy nehéz nap után nyakunkba vettük a várost egy barátommal, aki egyébként szegről-végről kolléga, mivel egyszer dolgozott az ATEMPO-nak még azon a szép emlékű 2016-os gombaszögi fesztiválon.
Szóval leparkoltunk a Big Man Pubban egy hátsó asztalhoz, és ahogy a falakon lévő posztereket néztük, megpillantottunk egy darts automatát. Elhatároztuk, hogy kipróbáljuk. A probléma ott kezdődött, hogy egyikünk se értett hozzá. Szégyenszemre segítséget kellett kérnünk, de aztán lenyomtunk egy menetet. Én kénytelen voltam megelégedni a szerény második hellyel, de nem szomorkodtam sokáig, mert már kezdődött is a nagymegyeri Evelin bemutatkozó koncertje.
A zenekar felállása a következő:
Reichel Evelin: hegedű
Michnya Robi: gitár, ének
Kosár Dezső: basszusgitár
Vígh Zoltán: gitár
Az akusztikus rock´n´roll szimfóniát mindketten csukott szemmel élveztük. A repertoár igen változatos volt. A Hobo Blues Bandtől a Rolling Stones-on át, József Attilán keresztül az Eddáig szinte mindent hallhattunk, ami magyar klasszikus rock zene. A fő az volt, hogy ne legyen gép csak az a "natúr hangzás". Így sokkal igazibb, élvezhetőbb és hitelesebb volt az egész. A szettek között Robival, a zenekar megálmodójával és vezetőjével beszélgettünk néhány percig. Kiderült, hogy szinte mindenki ismer mindenkit. Aztán folytatódott a buli, melynek ritmusát az egész klub átvette. Gyakorlatilag minden a helyén volt. A gitárok nagyon frappánsan és játékosan szólaltak meg. Robinak nagyon eredeti énekhangja van, amit hatalmas élmény hallgatni, akárcsak önmagában is. A basszus mindig remekül egészítette ki a gitárokat. És Evelin (aki mégcsak 17! éves és győri konzista) hol virtuóz módon, hol pedig egészen harmonikusan szólózott vagy kísért. Pontosan tudta, hol és mikor szálljon be, illetve szálljon ki. Egyszóval mindenki nagyon élvezte a bulit.
A koncert után még megkértem az együttes tagjait egy rövid bemutatkozó interjúra, lévén ez volt a formáció első fellépése:
Először is arra lennék kíváncsi, hogy miért ezt a nevet adtátok a zenekarnak?
Michnya Robi: Meghívtuk Evelint, és megkértük, hogy vállaljon közös munkát velünk. Ő elvállalta, és mivel ő a szép és a fiatal közöttünk, ezért lett Evelin a zenekar neve :-)
Ez volt az első koncertetek, ezért kérnék mindenkitől egy rövid bemutatkozást!
Vígh Zoltán vagyok a King Size és a jelenleg is aktív Nowember zenekarból. Már régebben is zenéltem az Evelin tagjaival. Dezsire és Robira példaképeimként tekintek, megtiszteltetés nekem, hogy velük játszhatok. Az pedig külön öröm számomra, hogy az új generációból is itt van köztünk Evelin, aki nagyon tehetséges. Egyszóval jól érzem magam a zenekarban. Érdekes dolgokat készülünk alkotni.
Michnya Robi vagyok. Zenei körökben Big Man-ként ismernek. A célunk az Evelinnel, mint formációval az volt, hogy egy hangulatos, bensőséges magyar rock-ot és pop-ot, és persze saját számokat adjunk elő akusztikusan. A lényeg a jó kis koncertezés, a lazulás. Az akusztikus hangszerek megadják ezt az esszenciáját a zenének. Az emberek is magukévá teszik a lüktetést és az ősi tam-tamokat.
Reichel Evelin vagyok. Jelenleg a győri Zeneművészeti Középiskola ötödéves hallgatója. A hegedüléssel komolyabban 5 éve kezdtem foglalkozni, amikor elkerültem a középiskolába. Két éve tagja vagyok egy másik zenekarnak, de nagyon örülök ennek a felkérésnek, és hogy más zenei műfajokban is kipróbálhatom magam.
Kosár Dezső a becsületes nevem, de a becenevem: Öreg. Nagy megtiszteltetés, hogy ilyen fiatal gárdával játszhatok. A Big Man Band tagja vagyok már huszonegynéhány éve. Nagyon örülök ennek a zenekarnak, mert ez számomra is új dolog. Nem az a kemény rockos hangzás, hanem egy könnyedebb, különlegesebb világ. Még nagyon új a zenekar, de biztosan fog fejlődni.
Elég széles a zenei paletta. Gyakorlatilag minden, ami magyar klasszikus rock´n´roll. Mi volt a koncepció a dalok kiválasztásánál?
Michnya Robi: A lista lényege, hogy kell egy bemutatkozás. Például, amikor először hallottam az Eddát egy komáromi kultúrotthonban száz ember előtt 1980-ban, akkor ők is tücsköt-bogarat összejátszottak, de jól is állt nekik. Ma már nem szégyen a nagy zenészeknek sem mások dalait eljátszani, a saját képükre formálni. Ma este mi 19 számot játszottunk, ebből egyelőre még csak 3 saját dal. A legfontosabb tehát, hogy magyar dalok magyar szöveggel akusztikusan, és valahogy belefűzni a népi dolgokat. Lehet, hogy még valamilyen fúvóst beleszövünk a történetbe, de semmi nagyzenekar és semmi elektronika.
Zoli, Ti a Nowemberrel sokszor léptetek fel Dunaszerdahelyen és környékén, és más bandában is játszol. Hogyan csatlakoztál ehhez a zenekarhoz, hogyan találtak meg Téged?
Vígh Zoltán: A Nowember ugye megyeri zenekar, és én gyakorlatilag itt nőttem fel a Big Man Pubban, innen az ismeretség. Aztán Robi szólt, hogy lenne ez a dolog, én ráértem és azóta ezzel foglalkozunk.
Dezső, az együttes, ahogy megfigyelem teljesen szétoszlik egy-egy korcsoportra. Mi erről a véleményed?
Kosár Dezső: Nekem nagyon tetszik ez a generációs széttagoltság. Néha egészen más gondolataink vannak a zenéről, mégis mindig tudunk egy kompromisszumot kötni, amit aztán tudunk gyümölcsöztetni a zenekarban. És, ami még külön fontos nekem, hogy egyetlen dalt sem próbáltunk egy az egyben lekoppintani, hanem mindegyikhez hozzáadtunk valami pluszt, egy kis ízt. Mindenki meg tudja formálni a maga hangzását a zenekarban.
Hol, mikor és hogyan zajlanak a próbák?
Michnya Robi: Hetente egyszer van egy 3-4 órás próbánk itt a Big Man Pubban. Az egyetlen szürke zóna, amikor mindenki ráér, az a vasárnap délután. Tehát ahelyett, hogy lógatnánk a lábunkat, idejövünk és zenélünk. És jól esik :-)
Az első koncert után még nyilván korai erről beszélni, de mégis a saját dalokból terveztek-e felvételeket készíteni a jövőben?
Michnya Robi: Nagyon fontos, hogy készüljenek felvételek. Általában, akinek ilyen művész-csakrája van, hajlama alkotni, annak fontos, hogy hagyjon valamit az utókornak. A diktátorok is ezt szokták, csak az ő szobraikat ledöntik. Ha viszont egy jó muzsika beüt, az száz évig is él, a végén már azt se tudják ki szerezte. Értéknek tartom minden ember alkotását, amit összerak a tehetségével. Úgyhogy igen, stúdióba el kell menni, de hibát nem lehet elkövetni. Kell legalább 20 saját dal, hogy lehessen miből válogatni.
Evelin, mi vezet egy ilyen fiatal lányt - aki ráadásul hegedülni tanul a győri konzin -, hogy egy rock´n´roll dalokat játszó együttesben zenéljen?
Reichel Evelin: Anyukám nagyon szerette ezt a zenét, amit így én is kiskorom óta hallgatok. Egyáltalán nem áll távol tőlem, szeretek több műfajba is belekóstolni. Úgyhogy nagyon örültem, hogy ilyen zenei stílusban is kipróbálhattam magam.
Hol lesztek hallhatóak/láthatóak a közeljövőben?
Michnya Robi: Itt az alma materben, a Big Man Pubban havonta fellépünk majd, és Csallóközben tervezünk fellépéseket. A szájról szájra terjedő információban hiszünk, ami a zenekar jó hírnevét illeti. Ez a legnehezebb út, de a legbiztosabb is.
Köszönöm és további sok sikert kívánunk Nektek!
Aki szeretné hallani ezt az új formációt itt egy újabb lehetőség. Pénteken, február 16-án, ahogy mondták a Big Man Pub színpadán lesznek hallhatóak.
Bódis Attila, ATEMPO.sk
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!