2012 óta ünnepeljük a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Azért esett a választás erre a dátumra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György alkotását, az Egy szerelem három éjszakája című előadást.
A musical, a zenés szórakoztató színház amerikai műfaja, a New York-i Broadway színházainak jellegzetes terméke. A színházművészeten belül a zenés színház modernebb darabjait foglalja magába, olyan színházművészeti ág, amely egyesíti magában a zene, a tánc és a színházi dramatikus elemeket. Kifejezetten szabad műfaj, az alkotók által formálható, nincsenek megdönthetetlen formai vagy műfaji szabályai. Ősének a daljáték és az operett tekinthető. Az „igazi” musicalben az operához hasonlóan nincs prózai rész, vagy csak nagyon elenyésző, elhanyagolható.
Az első musicaleket a múlt század első felében a New York-i Broadwayn játszották, ezek zeneileg a jazz különféle ágaiban gyökereztek. Leonard Bernstein és Stephen Sondheim West Side Story-ja (1957) számít az első igazán modern musicalnek. Sokan az Alan Jay Lerner és Frederick Loewe által jegyzett My Fair Ladyt tartják „a legtökéletesebb musicalnek”.
Hair, a műfajteremtő rock-musical
Ezek után következett Galt MacDermot kortársakra döbbenetes hatású műve, a Hair (1969), az első musical, mely szinte kizárólag beat- és rockzenére épül, s mely hamar kultusszá lett. A rockmusicalek közül mind igényességben, mind népszerűségben csak az 1971-es Godspell (Stephen Schwartz), a valamivel könnyedebb Grease (1972) és az utolsó klasszikus rockmusicalnek tekintett The Wiz (1975) mérhető hozzá.
Ezzel párhuzamosan a John Kander – Fred Ebb szerzőpáros hatalmas sikerre vitte a Cabaret-t, mely valamiféle furcsa, szimbiotikus összefüggésben van Lisa Minellivel, aki a korszak és a műfaj ikonja lett. Kevesen tudják, hogy az ő alkotásuk a Chicago is, amelyet a Cabaret után rögtön nem mertek bemutatni, attól félve, hogy a Cabaret világsikere elnyomja a Chicagot. Mindkét darabot Bob Fossey rendező-koreográfus vitte sikerre.
1975-ben mutatták be minden idők talán legjobb és kétségkívül leghíresebb musicaljét, Marvin Hamlish és Edward Kleban művét, a színészek és táncosok által legnehezebbnek, s talán éppen ezért nem csak a közönség, de a szakmabeliek által is legtöbbre tartott A Chorus Line-t (Tánckar), melynek legendás fináléja, a "One" a műfaj és a szakma jelképévé vált. A Chorus Line kilenc Tony-díjat nyert, többek között a legjobb musical, rendezés, zene és szövegkönyv díját, 1983. szeptember 29-én pedig, mikor a darab a Broadway leghosszabb ideig játszott show-ja lett, a zenés színház történetének egyik legünnepeltebb előadásán, a darab zárójelenetében 338 táncos mozgott egyszerre a Shubert Theater színpadán.
Az elmúlt évtizedek legnépszerűbb musicalszerzője a brit Andrew Lloyd Webber, aki olyan művek szerzője, mint a Jézus Krisztus szupersztár, az Evita, a Macskák és Az operaház fantomja; utóbbi a valaha leghosszabb ideig játszott darab a Broadwayn. A sor folytatható A nyomorultakkal, a Miss Saigonnal, a Rómeó és Júliával vagy az Amélie-vel.
A világhírű musicalek zömét Magyarországon is bemutatták, miközben megszülettek az első hazai zenés darabok is.
1961. január 12-én az Egy szerelem három éjszakája című „musical tragedy” volt az első, amely egy csapásra polgárjogot vívott ki hazánkban is a műfajnak. Ezt követően egymást követték a sikerdarabok:
Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról
István, a király
A padlás
Doktor Herz
Légy jó mindhalálig
Valahol Európában
A dzsungel könyve
Hotel Menthol
Made in Hungária
Abigél
Isten pénze
Szép nyári nap
A Pál utcai fiúk.
Olyan magyar szerzők alapozták meg a műfajt, mint Presser Gábor, Szörényi Levente, Bródy János, Sztevanovity Dusán, Tolcsvay László, Dés László, Geszti Péter és mások.
A musical műfaja mit sem érne a nagyszerű magyar színészek és színésznők nélkül, akiknek egyszerre kell az olykor elképesztően nehéz szólamokat estéről estére megszólaltatni, táncolni, a prózai részeket elmondani, a tragikus és vidám történetek hőseit és hősnőit megformálni.
OTT VOLTUNK: Egy varázslatos padlás, amit látni kell
A felvidéki magyar színházak is több alkalommal mutattak be musicaleket, melyek közül az utóbbi idők egyik legnépszerűbb előadása lett A padlás a Jókai Színház előadásában.
EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Kiss Gibbó Gábor
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!