Újra átadták a Magyar Örökség Díjakat

Immár 101. alkalommal tartották meg a Magyar Örökség díjátadó ünnepséget hétvégén a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

Ezúttal hat kitüntetést adtak át, a díjátadó ünnepség kulturális programja keretében rövid műsort adtak a Jászság Népi Együttes táncosai, akiket a Csík együttes zenészei kísértek, valamint Krulik Zoltán és a Makám együttes zenélt.

Magyar Örökség-díjban részesült a felvidéki Balassa Zoltán újságíró, vegyészmérnök, helytörténész, egyetemi tanár helytörténészi, publikációs és honismereti tevékenysége. A laudációt B. Kovács István történész, régész, író, néprajzkutató mondta el.

Szintén díjazva lett a déli harangszó (laudátor: Gazda István tudománytörténész, kutatóintézeti igazgató); Igyártó Gabriella népművészeti hagyományőrző munkája (laudátor: Vincze László papírmerítő mester); a Jászság Népi Együttes népi tánckultúrát őrző tevékenysége (laudátor: Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke); Krulik Zoltán és a Makám együttes zeneművészete (laudátor: Jász Attila költő, szerkesztő, esszéíró); Vizsoly - a vizsolyi református egyházközség szolgálata és a vizsolyi biblia (laudátor: Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora).

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy egy bizottságot felkérve Magyar Örökség Díj (MÖD) néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője. A Magyar Örökség Díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület (MÖEE) vállalta magára.

A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett személyek lezárult életműveit, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhatott a magyar történelem kiváló alkotóinak munkássága.

A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

Balassa Zoltán újságíró, vegyészmérnök, helytörténész, egyetemi tanár Besztercebányán született, értelmiségi családban. Édesapja, Balassa Géza köztiszteletben álló régész-művészettörténész, édesanyja, Krcsméry Katalin angol, német és francia nyelvtanár volt.

Besztercebányán magyar nyelvű alapiskola és gimnázium nem lévén szlovákul járta ki. Kamaszkorában amatőr csillagász, 1966–1990 között a Csehszlovák, illetve a Szlovák Csillagászati Társaság tagja volt. Az 1980-as évek végén sikerrel lépett fel a kontinens egyik legrégibb csillagvizsgálója, a Konkoly-Thege Miklós által Ógyallán alapított obszervatórium lebontása ellen.

A prágai Vegyipari Műszaki Egyetemen vegyészmérnökként diplomázott, 1972-ben. Egyetemi évei alatt az Ady Endre Diákkör elnökségi tagja, 1970-ben elnöke lett. Prágai egyetemi docense ajánlására a Kassai Műszaki Egyetem oktatója lett. Alhadnagyként szerelt le a sorkatonaságtól, ezután a kassai Katonai Repülős Szakközépiskola szaktanára volt, az iskola eperjesi tagozatán is oktatott.

Az 1970-es évektől 1990-ig a csehszlovák titkosszolgálat folyamatos megfigyelése alatt állt. Gyanús elem lévén, csak vegyésztechnikusként, fűtőként, meg a kelet-szlovákiai vízművek referenseként dolgozhatott. 1972-ben rögtön beiratkozott a kassai Csemadokba, mihelyt odaköltözött, A rendszerváltás után a szervezet helyi elnökségének és az Országos Tanácsnak lett a tagja. Már húszas éveitől a történelmi-honismereti szakbizottság tagja volt, a Pinceszínpadnak és a Szép Szó irodalmi színpadnak nemkülönben. Megszervezte a Parázs kisszínpadot. A békesség fejedelme című pódiumjátékát (Bethlen Gáborról), ő maga rendezte, és Felvidék-szerte többször, de még Prágában is játszották. Bajor Andor: A kalapos balladája című szatírája színreviteléért 1984-ben Kassa város dramaturgiai díjat adományozott neki. Városa Kerületi Művelődési Központjában amatőr színházi rendezői képesítést szerzett, 1986-ban.

A romániai falurombolás ellen protestáló levelét 1988. augusztus 23-án elküldte a fővárosi román nagykövetségének. Ezzel ismét a titkosszolgálat látókörébe került. Dessewffy Arisztid aradi vértanú margonyai síremlékét rendszeresen látogatta kis csapatával. A bársonyos forradalom alatt, 1989-ben Kassán hosszú évek után először ő szólalt fel magyar nyelven nyilvánosan. Elejétől fogva a Polgári Fórum meg a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom részvevője volt. 1990-ben kis ideig Kassa Óváros önkormányzati képviselője, majd az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője és alapító tagja volt. Azután a mozgalom városi elnökként és az Országos Tanács tagjaként részt vett a Magyar Koalíció Pártja kassai tevékenységében is.

1991 és 1998 között a Szabad Újság szerkesztője, majd szabadúszó volt. 2009 óta munkatársa a Felvidék.ma hírportálnak, oda csaknem 1000 cikket írt. A 2016/17-es tanévben a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium óraadó tanáraként tanított marketinget, idegenforgalmi földrajzot és szállodaismeretet. A Kassai Műszaki Egyetemen, a Harmadik Kor Egyeteme program keretében négy szemeszteres keretben városa történetét tanítja, 2018-tól.

1974 óta honismereti idegenvezetőként is tevékenykedik nemcsak a Felvidéken, hanem Csehországban, Ausztriában, Lengyelországban és Magyarországon is, több tízezer embert kalauzolt így az elmúlt évtizedekben. 1975-ben a prágai Ady Endre Diákkör Honismereti Kerékpártúráit is ő indítványozta, gyakran ő is vezette őket. Az altala 2006 óta szervezett Barangolásokon, havi rendszerességgel témák szerint bemutatja városa közismert és rejtőző kincseit magyarul és szlovákul. Jónéhány városán kívüli bédekker magyar fordítását is ő végezte. 2016-ban adta ki Kassáról szóló történelmi városkalauzát. A Kassai Polgári Klub több brosúrájának közreműködője volt, számtalan kiadványban fényképei is megjelentek. Úttörő volt gróf Esterházy Jánosról írt könyve, amely Pilóta a viharban (Gróf Esterházy János és kora) címmel, 1994-ben jelent meg. A szlovákság történetével is foglalkozó, a Két nemzet a Kárpát-medencében cimű könyve 2006–2015 közt öt kiadásban, szlovákul is megjelent. A Kárpát-medencében és kívüle is számtalan szakmai konferencia és egyéb rendezvény meghívott előadója volt. A felvidéki, a kassa- és környéki magyarság önazonosságának, hagyományainak megőrzése, nemzettudatának erősítése, a közösség múltjának ismerete és a magyar anyanyelvhasználat terjesztése érdekében több évtizede kiemelkedő publikációs, dokumentációs, ismeretterjesztő, előadói, helytörténészi tevékenységet végez.

EZ, ATEMPO.sk