Árpádok nyomában elnevezésű, a Lévai és az Érsekújvári járások 7 helyszínét magába foglaló ásatássorozatát ismertette a Sine Metu Polgári Társulás, amelynek során eddig nem ismert vagy nem beazonosított közép- és Árpád-kori lelőhelyeket tárnak majd fel az idén tavasszal és nyáron a lévai Barsi Múzeummal és a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatallal karöltve. Az ásatási engedélyeket megkapták.
Orosz Örs, a Sine Metu PT elnöke már az elején tudatta, egyesületük nem végezhet ásatásokat, ezért a projekt szakmai partnere a lévai Barsi Múzeum, amelynek 2020 decemberében hivatalba lépett új igazgatónője, Bali Henrietta elmondta, 12 helyen mértek georadarral, magnetométerrel és lidar technológiával, végül 7 helyszínt jelöltek ki az ásatásokra.
„Nagy a nyüzsgés a helyszíneken, örülnek a helyi polgármesterek. Lülén (Lula), Érsekkétyen, Nagyölveden és Farnadon templomokat, Százdon egy kutat, Kőhídgyarmat mellett, Kistatán egy kolostort, Ipolyvisken pedig egy középkori földvárat és templomot szeretnénk feltárni” – sorolta az igazgatónő, hozzátéve, hogy az ipolyviski helyszín a szívügye.
Zachar Pál ipolysági önkormányzati képviselőtől (akinek Orosz Örssel tavaly már sikerült megvalósítaniuk georadar segítségével egy jelentős értékmentést, Ipolyság Árpád-kori premontrei kolostorát és környezetét) megtudtuk, hogy az Ipoly- és Garam-menti helyszínek közül egy önkormányzati, kettő egyházi, a többi magántulajdonban van. A georadarozást éppen az ipolysági premontrei kolostornál végzett feltárás pozitív tapasztalatai miatt választották.
Orosz Örs ismertette az Árpádok nyomában projekt egyes szakaszait. Egy évig tartott az előkészítő szakasz. Helyi legendák, helytörténészek véleménye, levéltári adatok alapján kiválasztották a helyszíneket, Külön kiemelte Juhász Gábor helytörténész és Stibrányi Máté magyarországi geofizikus-régész segítségét.
„Május 2-án Lülénél kezdjük az ásatásokat. Valamennyi helyszínen hat napot, Ipolyvisken hat hetet töltünk majd. Az egyes helyszíneken hétfőtől péntekig kiásunk egy-egy szelvényt, szombatonként nyílt napokat tartunk, amikor bárki jöhet ásni. Azután a helyi önkormányzatok kezébe adjuk a kiásott leleteket, akik döntenek a további sorsukról. A legvalószínűbb, hogy a romokat majd letakarjuk geotextíliával és visszatemetjük, így, amikor az önkormányzat az ásatás folytatása mellett dönt, már nem kell ásatási engedélyt kérnie, hanem folytatja a megkezdett munkát” – részletezte.
A harmadik szakaszban az önkormányzatok írhatnak majd saját projekteket, hogy a feltárt leleteket a hely részévé szeretnék tenni, például szeretnék bekötni a bicikliútba, információs panelt helyeznek a közelébe, vagyis turisztikai látványossággá teszik vagy az ásatás során talált tárgyakat beviszik a falumúzeumba. A sajtótájékoztatót tartó kezdeményezők csak a startot adják meg, hangzott el. Az anyagiakat pedig részben saját, részben magyarországi forrásból fedezik, hiszen ahogy Orosz Örs a sajtótájékoztató végén megjegyezte:
„Egy nagy szinergia kis részei vagyunk határon innen és túl. Nőjenek össze a régiók, mutassuk meg az értékeinket!”
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: a szerző és Sine Metu PT
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!