Új klippel jelentkezik a STORYUM zenekar Lesz még dal címmel, amely nemcsak zenei élményt, hanem mély társadalmi üzenetet is hordoz. Az eredeti angol verzió Generations címmel, Janik Joe Zsolt szövegével látott napvilágot, később magyar nyelvű szerzeményként, az Álmokon át album részeként jelent meg, Janik Zsigrai Klára átköltésével.
A dal a STORYUM egyik legérettebb, legőszintébb alkotása, amely arra ösztönöz, hogy ne csak a problémákat lássuk, hanem a megoldások lehetőségét is. A zene és a szöveg egyaránt a jelen bizonytalanságait és a jövő reményeit járja körül – azt az érzékeny egyensúlyt, ahol az egyéni felelősség és a közös jövőformálás találkozik.
A hangulatot a versek alatt feszültséget sejtető zenei elemek uralják, míg a refrén reménnyel teli tónusa a lehetséges, közösen formálható jövőbe vetett hitet erősíti. A szerkezet klasszikus popformát követ, mégis meglepően mély társadalmi és filozófiai tartalmat hordoz. A sorok közt egy kórus is megszólal, ezzel is támogatva a dal egyediségét.
A videóklip egyedülálló vizuális élményt kínál. A forgatás a festői tallósi kastélyban zajlott, amely nemcsak történelmi hangulatával, hanem természeti környezetével is tökéletes atmoszférát biztosított a dal üzenetéhez.
A képsorokban az Orákulum jelenik meg – egy misztikus, felsőbbrendű lény, aki a jelen sötétsége és a jövő lehetőségei között egyensúlyozva énekli el látomását.
Öt szimbolikus szereplő – öt emberi útkeresés
A klip során öt karakter története bontakozik ki, akik szimbolikusan jelenítik meg napjaink társadalmi dilemmáit:
- A politikus, aki a hazugságok tengerében vergődik
- Az építész, aki falakat emel, mégis védtelenné válik
- A szépség, aki enged a hiúság csábításának, majd rádöbben felszínessége ürességére
- A becsvágyó katona, aki szemében hordozza a háborúk értelmetlenségét
- Az orvos, aki pénzt szorongat, miközben gyógyítani kellene
Mindegyikük története egy felismeréssel zárul: a változás belülről fakad, és mindannyiunk felelőssége.
A remény képsorai – a dal üzenetének beteljesedése
A klip második felében a sötétebb tónusokat melegebb, reménytelibb képek váltják fel. A szereplők szembenéznek önmagukkal, korábbi döntéseikkel, majd megtisztulva elindulnak a felelősségvállalás és belső átalakulás útján.
A zárójelenetben az Orákulum és a megújult szereplők közösen éneklik: „Rajtam áll, rajtad áll, hogy legyen még dal”– hogy a következő nemzedék is megtalálja a reményt.
ATEMPO.sk
Fotó: Storyum
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
