Hunyorogva gyülekeztek a nézők a komáromi Selye János Egyetem Danubius kollégiuma főtermébena plafonra vetített kékben, zöldben úszó ég alatt. Izgalommal telt meg a homály. Megannyi próbálkozás után, megint nekivág egy csapat, hogy egyetemi színpadot teremtsen. Keddenként próbál a KESZ. November 12-én, kedden volt a premier is. Lelkeket és színeket ígért a plakátjuk.
„Lelket vennék, de nincs már eladó / használható, hozzám való. / Lelket vennék, mert minden más csak kellék, eldobható, / és nélküle többé nem lehetek jó”. Énekelte az AWS zenekar Lelket vennék című dalát Vasi Nélia (kiválóan: vajon hol volt eddig?), és Csíkos Szonja rendező erre a remekül eltalált szálra fűzte előadásukat.
A szavalóversenyekről és az irodalmi életből egyaránt ismert, csupa lélek Németh Máté (akiről korábban mi is írtunk SzóTAGOK rovatunkban) a Holt költők társaságából adott elő egy hatásos monológot. A Kávészünet zenekar Csonka vers című dalát Mózes Márton gitározta és énekelte a Marianum Egyházi Gimnázium színjátszó univerzumából, Tóth Gábor és Miklós László rendezők műhelyéből érkezett a KESZ színpadára, és a nyáron még Lovat játszott a Jószágország ’24 című produkcióban. Közben népes csapat merengett tollal a kezekben, papírlapok fölé hajolva, a vetített ég felől várva ihletet.
Haláltánc című novellájából olvasott fel részletet Riedly Miklós Kristóf (megbecsült állandó külső munkatársunk), amelyben őszinte lélekkel arról ír, milyen pusztításra képes az ember.
Azután ezt az érzést kitáncolta magából, miközben a remekül éneklő Csíkos Szonja a Tárkány Művek Nem érdekel című feldolgozását adta elő. Oldódott a hangulat a Kispál és a Borz Csillag és fecske című dala alatt – megint Mózes Márton és az ő gitárja – alkalmi „részegek” özönlötték el a színpadot, oda kellett figyelni köztük Ďumbier Ármin értő és képzett játékára.
Később, A vörös malom című musicalből való Mima dalában (amelyet Csíkos Szonja, mint dizőz prezentált) Ármin is remekül etüdözött partnernőjével, Rovenský Mária Emmával, megmutatva egy párkapcsolat színét és fonákját.
Ady Endre Ha… című versét saját vallomásaként hozta a tehetséges Rásó Gerárd. Illett a vershez az ezúton következő Disney-dal, az Ez nem lehet szerelem, amelyet egy trió, Csíkos Szonja, Vasi Nélia és Komjáti Edina énekeltek. A választás azért sem volt véletlen, mert mesélik a rendezőnőről, hogy imádja a Disney rajzfilmek világát. Sághy Csilla hastánca energiákat szabadított fel.
Végül apró mécsesek fényei gyúltak a tenyerekben, zengett a „Végre látom a fényt” című Disney dal, ragyogó arccal énekelték a kórus tagjai. Majd a záró szám következett. „Ne hagyd abba a hitet!”. A Journey dala, a Don’t stop believing sokáig kísérte a nézőket, akik a teremben rendezett mini fotókiállításon megtekinthették a húsztagú társulat tevékenységét. Valamennyien (az eddig még nem említett Ješ Yasemin, Dobri Bence, Mészáros Mária, Gálik Alex, Barczi Szilvia, Polácsek Nikolett, Oláh Szimonetta, Strbka Ákos, Borsos Bence, Répási Roland és Benkovszky László is) kitették elénk a lelküket. És színes lett az esténk.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Pálfi Károly / ATEMPO.sk
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
