A Keleti pályaudvar mellől a Simpson családig jutott a hamarosan 70 éves Csupó Gábor rajzfilmszakember

A Keleti pályaudvar mellől a Simpson családig jutott a hamarosan 70 éves Csupó Gábor rajzfilmszakember

A többszörös Emmy-díjas animációs filmalkotó Csupó Gábor vendégeskedett a Kossuth Rádió Az este – házigazda… című műsorában, aki felfedte annak regényes történetét, hogyan szökött meg a kommunista Magyarországról és váltotta valóra az Amerikai Egyesült Államokban az álmait.

A hollywoodi Klasky-Csupó animációs stúdió társalapítóját a legtöbbször olyan világhírű munkáiról kérdezik, mint a Simpson család, a Fecsegő tipegők vagy a Holdhercegnő, gyerek- és fiatalkori emlékeiről azonban csak elvétve mesél.

A Kossuth Rádió vendégeként azonban felidézte mindezeket a házigazdának, Kálomista Gábornak, a Thália Színház igazgatójának.

„Budakalászon nőttem föl, majd a fővárosba, a Keleti pályaudvar mellé, a Garay piac szomszédságába költözünk, ahonnan az öcsémmel elcsentük a zsemléket meg a kifliket. Hatévesen ez nagy vagányságnak tűnt.

Apám egy olyan lakást szerzett, ahol nekem egy külön kis eldugott barlangom volt a második emeleten a lakáson belül, és ott elég izgalmas bulikat szerveztünk. Mándoki László, Szűcs László, Bródy János sokszor volt ott fönt nálunk”

– emlegette fiatalkori éveit Csupó Gábor, akit mindig is vonzottak a művészetek. Zenei általános iskolába járt, de hamar rájött, hogy rajzolni jobban szeret, mint zongoraórára járni. A 70-es évek elején azonban még nem tanítottak animációt hagyományos iskolai keretek között, így a Pannónia Filmstúdió egyik belső képzésére jelentkezett, ahol a Mézga család munkálataiba is belefolyhatott.

 

 

Nagy vágya volt, hogy saját stúdiót alapítson, de tudta, ehhez külföldre kell szöknie.

Az első sikertelen próbálkozás után második alkalommal papírok nélkül, országról országra szökve, alagutakban bujkálva jutott el egy Stockholmban élő ismerőséhez, aki munkával kecsegtette.

Négy évet töltött a skandináv országban, aztán elszólította az amerikai álomgyár: megérkezett Los Angelesbe.

„Annak ellenére, hogy alig beszéltem angolul, a Scooby-Doo sorozatban kezdtem dolgozni, az akkori párom, Arlene segítségével. Amint lejárt a munkaszerződésem, a hálószobánkba berendeztünk egy kis stúdiót, és elkezdtünk ketten dolgozni. Először reklámfilmeket készítettünk, tévécsatornák logóit animáltuk, de pillanatok alatt elterjedt a hírünk, mert olcsón, gyorsan és jó minőségben dolgoztunk. Néhány hónap alatt kettőnkből harminc főre nőtt a stúdió”

– mesélt a váratlan sikerről hozzátéve, hogy amikor úgy döntött, a csúcson abbahagyja és bezárja a stúdiót, nem üzleti céllal, hanem érzelmi okokból döntött úgy, hogy visszatér Magyarországra.

„A kommunizmus óta rengeteget változott a hazám. Fölfrissültek az utcák, a szépsége a városnak kimondhatatlan, mindenhol jó a hangulat, és a régi barátokkal, az itthon maradt rokonokkal találkozni egyszerűen pótolhatatlan élmény” – tette hozzá az ebben a hónapban 70. születésnapját ünneplő rajzfilmszakember, akinek mesébe illő történetét egy könyv és egy dokumentumfilm is megörökíti hamarosan.

 

 

ATEMPO.sk / MTVA
Fotó: Csupó Gábor facebook oldala