Nem a díjakért csináljuk, amit csinálunk. Fogalmazott az idei Harmónia-díj átvétele után rendezett fogadáson Derzsi György Komáromban, a Tiszti pavilon dísztermében. Nem leszek jobb, vagy rosszabb előadóművész, ha díjam van, vagy nincs. Tette hozzá a színész, rendező, zeneszerző. Közben ragyogott a szeme és mintha mosolygott is volna.
Valld be, hogy nem vagy felkészülve a díjakra!
Egyáltalán nem vagyok felkészülve.
Ha fellépni megy az ember vagy ír egy darabot, nem az jár az agyában, hogy ezért majd megkapom a mit tudom én, milyen díjat.
OTT JÁRTUNK: A X. Harmónia-díj gálaműsora, kulisszákon innen és túl (KÉPRIPORT)
Meskó Zsolttal írtál egy darabot, és azért is díjat kaptál. A Kazinczy, a tizenötödik című musical lett a III. Madách Musical Pályázat győztese.
Úgy látszik, ez a díjak éve. Legutóbb kilencvenháromban nyertem díjat Zselízen, ebben az évben meg már két elismerés is rám talált.
A Kazinczy, a tizenötödik premierje jövő februárban lesz Budapesten, a Madách Színházban. Most készül a szereposztás. Ne kérdezz neveket! Semmi sem publikus.
Derzsi György és Meskó Zsolt műve nyerte a III. Madách Musical Pályázatot
Legutóbb négy éve Tatán, a szabadtéri színház nézőterén beszélgettünk a Vörös rébék musical-ballada premierje előtt.
Tíz évig írta Pesty Nagy Katalin, aki rendezte is a musicalt. Azért kerestem meg, hogy véleményezze első összefüggő zenei művemet, egy Szent Erzsébetről szóló zenés darabot.
Vörös rébék visszarepült az odújába, és várja, hogy felfigyeljen rá egy színházigazgató vagy egy rendező.
A bemutató után Budapesten, a Sportarénában játszottuk, most arra vár, hogy egy következő színház ismét reptesse.
Ezekben a hetekben Kazinczyval van tele a fejed?
A nap huszonnégy órájában! Az utolsó simításokat végezzük a szövegkönyvön, zajlanak az egyeztetések az alkotói stábbal. Készítem a második nyitányt, átírom az első felvonás báli jelentét.
Van egy listám az íróasztalomon és sorban kipipálom a megvalósított feladatokat.
Szirtes Tamás csupa jókat mondott rólad az egyik tévécsatornán.
Az osztályfőnököm volt a Színház és Filmművészeti Egyetemen. Azután húsz évig csak udvariasan köszöntünk egymásnak, ha a Madách Színházba mentem előadást nézni, és összefutottunk a büfében vagy a folyosón. Pár perces találkozások voltak. Most pedig,
a musical pályázat kapcsán, olvasta a nevemet, hogy ez az a Derzsi György lehet, aki a diákja volt. Húsz év után ő rendezi a darabomat, hetente háromszor találkozunk egyeztetni a szövegkönyvet. Fenomenális érzés.
Másik egyetemi tanárom, Kocsák Tibor vezényli majd az előadást. Teljesen álomszerű az egész.
Amikor komponáltad a darabot nem volt jele, hogy ekkorát robban és nyer?
Kétezer-tizenhatban kezdtem írni a darabot. Akkor egy NKA által kiírt pályázaton nyertünk Meskó Zsolt szövegíró barátommal a darab megírására. Úgy vállaltam el, hogy egy betűt sem láttam belőle. Zsolt megkérdezte, írsz hozzá zenét, persze, hogy írok, bólintottam.
Amikor átküldte a szövegkönyvet, elolvastam, és még aznap este megírtam az első húsz percet. Mintha villámcsapás ért volna, úgy hatott rám a Kazinczy, a tizenötödik, és már akkor, 2016-ban azt mondtam, a Madách Színháznál alább nem adom.
Utána öt évig komponáltam. Csak az első finálé utolsó hat percén három évig dolgoztam.
Miről szól, hogy ennyire megérintett?
Nem nagyon vannak a színházakban 1848-49 tematikájú darabok, főleg musicalek. Meskó Zsolt talált egy olyan fiatalembert abból a korból, akiről érdemes darabot írni. Kazinczy Lajost, a tizenötödik aradi vértanút, Kazinczy Ferenc nyelvújító, literátor egyik fiát a hét gyermeke közül, aki egy nyegle fiatalember volt és az apja tekintélyének, nagyságának a súlya nyomta a vállát. Mindenhonnan menekült, ahol az apját emlegették. Császári katonaiskolába adták, kilépett, eladta a rangját, elment vidékre, szerelmes lett, 1848-ban beszippantotta a szabadságharc és
29 évesen ő nyerte meg az itteni, nagysallói csatát. Két éve voltam fellépni Nagysallón a szabadságharc évfordulóján, és ünnepelték Kazinczy Lajost, ki is van írva a neve. Rázott a hideg, hogy én pedig erről az emberről írok darabot, Nagysalló neve többször elhangzik a musicalben.
Kazinczy Lajos olyan tehetséges katona lett, hogy 29 évesen tábornoki rangig jutott, de nem nevezték ki hivatalosan, hadtestparancsnok volt. Az ő életéről és mártíromságáról szól a darab. Haynau az aradi tizenhárom után, október 25-én őt is kivégezte, mert attól tartott, hogy a fiatalsága miatt évek múlva esetleg újraszervezi a magyar haderőt és ismét nekimegy Bécsnek.
Mi a mának szóló üzenet?
Addig, amíg nem követte a saját sorsát, Kazinczy Lajos nem találta helyét a világban, és nem volt célja az életének, csak nyűglődött és hülyeségeket csinált. Amikor kitört a forradalom és megtalálta az útját, a sorsát, kibékült önmagával.
A mai világban is sokan nem élik a saját életüket, nem érzik jól magukat, és orvosokhoz, pszichológushoz járnak. Pedig csak a sorsukat kéne követniük.
Ez lenne a darab egyik fő üzenete. A másik az, hogy ott volt 13 aradi vértanú, akiket október 6-án kivégeztek, és az emberek nem tudnak háromnál, négynél többet idézni közülük. Meskó Zsolt missziónak tekinti, hogy mindegyikük nevét ismerjük.
Az előadásban sokat fognak a szereplők rappelni, lesz hip-hop, a fiatalok felé megyünk. „Feketén hallgat az aradi vár, A bíbor hajnal veres palást”. (rappel) Valahogy így.
Szeretnénk, ha sok fiatal jönne majd az előadásra. Jöjjenek gimnazisták, akik 1848-1849-ről tanulnak! Rap szól majd a Madách Színház színpadán, ami elég bátor dolognak tűnik.
Mi lesz a Kazinczy, a tizenötödik után?
Mély depresszió. Otthon állok majd hetekig a nappali szoba közepén, és bámulok magam elé. Mindig ez van.
Azután átlendülök, megy tovább az élet, és jön az új feladat.
Ami most még nincs.
Most írja Pesty Nagy Kati, a Vörös rébék szerzője. Felkért zeneszerzőnek és igent mondtam.
Szóltam, hogy kiégtem, egyhamar ne számítson rám. Azt válaszolta, nem érdekli. Április végén küldi a szövegkönyvet.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András
