A felvidéki Balga Gabriella és Kolonits Klára főszereplésével készült magyarországi opera-premier a tévében

2025 tavaszán a felvidéki Balga Gabriella, Kolonits Klára és Juraj Hollý főszereplésével, Rajna Martin vezényletével és Szabó Máté rendezésében először készül teljes értékű színpadi produkció Donizetti Stuart Mária című operájából Magyarországon. A Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével megvalósuló, nagyszabású előadás ezúttal a tévében is látható lesz 2026. március 8-án, vasárnap 21.30-tól az M5 műsorán.

Miközben az angol királynőt, I. Erzsébetet külföldi kérők ostromolják, az uralkodó kétségbe esve ismeri fel, hogy Leicester grófja, a szívének kedves Robert Dudley, inkább Stuart Máriát tünteti ki figyelmével. A gróf némi szabadkozás után színt is vall: az immár 18 éve házi őrizetben tartott skót királynő érdekében jár közben, hogy a két uralkodó-unokatestvér személyesen rendezze nézeteltéréseit. A feszült találkozón csakhamar elszabaduló indulatok azonban hamarosan megpecsételik a fogoly sorsát.

 

Balga Gabriella
Balga Gabriella

 

A Stuart Mária két komoly tartással rendelkező, eltérő módon kiszolgáltatott nő története. Bár a valós eseményeket mind Donizetti, mind az operája alapjául szolgáló Schiller-dráma számos irodalmi elemmel gazdagította – ilyen pl. a szerelmi háromszög és a két királynő találkozója –, az összetett alaphelyzet évszázadok óta foglalkoztatja az utókort, folyamatosan újabb és újabb feldolgozásokra sarkallva a művészeket. Az olasz bel canto, azaz szép éneklés legszebb zenei hagyományait idéző darabot most Szabó Máté, korosztályának egyik legtehetségesebb prózai és zenés színházi rendezője vitte színre, aki az alaphelyzetről úgy fogalmazott: „Egy politikai labirintust látunk, amelyben két fénylő alak keresi az utat egymáshoz és önmagához.” Az operaházi bemutatót annak rangjához méltó látványvilág kísértr, amit Antal Csaba, nemzetközi hírű alkotó és oktató, számos Kovalik-rendezés díszlettervezője (Peter Grimes, A csavar fordul egyet, Elektra, Mefistofele) és Füzér Anni jelmeztervező, Szabó Máté rendszeres alkotótársa (Olasz nő Algírban, Manon Lescaut, János vitéz) dolgozott ki. A világítást Szilárdi Csaba, a vetítéseket Czeglédi Zsombor, a színpadi mozgásokat Kováts Gergely Csanád tervezte.

 

Balga Gabriella, Kolonits Klára és Juraj Hollý

 

A Stuart Mária elsőrangú szereposztásban mutatkozott be az Operaházban. A rendkívüli felkészülést igénylő főszerepek közül a címszerepben Kolonits Klára, a Magyar Állami Operaház Kossuth- és Liszt-díjas kamaraénekese lép színpadra. A nemzetközileg is elismert koloratúrszoprán korábban Szegeden is nagy sikerrel mutatkozott be a szerepben koncertszerű előadás keretében. Riválisát, I. Erzsébetet az ugyancsak kamaraénekes, a felvidéki Balga Gabriella alakítja, aki az OPERÁ-ban Così fan tuttében és A hugenottákban, Debrecenben pedig a Normában is volt Kolonits Klára partnere. Robert Dudleyt az Európa-szerte foglalkoztatott szlovák tenor, Juraj Hollý formálja meg, aki a Kassai Nemzeti Színház Roger király előadásának vendégjátékában már nagy hatást tett a budapesti közönségre.

A további szerepekben Heiter Melinda (Anna Kennedy), Kovács István (George Talbot) és az operastúdiós Balázs Norbert (William Cecil) lépett a közönség elé. A 61 fős zenekart és 65 fős énekkart (karigazgató: Csiki Gábor) Rajna Martin első karmester és Szennai Kálmán vezényelte.

 

 

Donizetti 1834-ben kezdte el komponálni a Stuart Máriát a nápolyi Teatro San Carlo számára, a két királynő konfliktusának ábrázolása azonban több kritikát is kapott a cenzoroktól, a főpróba megtekintése után pedig maga a király tiltotta le a darabot. Az operát végül az itáliai történelmi környezetbe átültetve mutatták be mindössze hat alkalommal, Buondelmonte címen, 1834 októberében. Donizetti egy évvel később a milánói Scalában kapott lehetőséget eredeti operájának bemutatójára, ami azonban ugyancsak szerencsétlenül sikerült. Bár a következő három évtizedben készültek belőle újabb színrevitelek, az 1865-ös nápolyi bemutatót követően csaknem majd száz évig nem adták elő. A 20. század második felében ugyan született a műből egy-egy koncertszerű vagy színpadi produkció, méltó helyét a nemzetközi repertoáron az 1990-es évektől foglalta el, a partitúra kritikai kiadásának megjelenését követően. Magyarországon a darabot először a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be 2022-ben, koncertszerű formában, Kolonits Klára, Boross Csilla és Tötös Roland főszereplésével, Dinyés Dániel vezényletével.

EZ, ATEMPO.sk / opera.hu
Fotó: opera.hu, balgagabriella.com

Támogass minket!

Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!

TÁMOGATOM