Apám hitte, Nem adom fel, A padlás – 80 éves Sztevanovity Dusán

Ma ünnepli 80. születésnapját Sztevanovity Dusán Prima Primissima díjas dalszövegíró, zeneszerző, dramaturg, zenész, az egykori Metró együttes tagja, Zorán és Presser szerzőtársa.

Belgrádban látta meg a napvilágot 1945. április 27-én. Három évvel idősebb Zorán bátyjával 1948-ban költöztek Budapestre. Szüleivel évekig csak szerbül beszélt, csak öt-hat éves korában tanult meg magyarul.

Tagja lett Zorán 1960-ban alapított Zenith nevű együttesének, amely a következő évben az akkor az Irányi utcában működő Metró klubbal kötött szerződést és annak nevét is felvette. Dusán Shadows, Ventures, Beatles, Del Shannon, Roy Orbison, Manfred Mann, Kinks, Yardbirds számokban akkordgitározott, hiszen eleinte csak külföldi dalokat játszottak, s mivel még nem volt 18 éves, csak külön engedéllyel játszhatott az éjfélig tartó bulikon.

Első Ki Mit Tud? szereplésük 1962-ben balul sikerült: a döntőben hatalmas füstoszlopok törtek fel az erősítőikből, mert túl magas feszültséget kaptak, és nem volt lehetőség ismétlésre. A következő évben – mivel a szabályok szerint ugyanaz az együttes kétszer nem indulhatott – Zorán „kísérőzenekarával” indult és megnyerte a vetélkedőt.

A Metró a beatzenekarok közül először készíthetett hanglemezfelvételt (Deák-Metró néven) 1963-ban, majd ezt további angol nyelvű kislemezek követték. Stúdióalbumukat csak 1969-ben adhatták ki, rá egy évre az első magyar koncertalbummal jelentkeztek.

Ötven éve rögzítették az első magyar koncertlemezt - Zorán, Dusán és Frenreisz mesél

1965-re kialakult legsikeresebb felállásuk Dusánnal és Zoránnal, Frenreisz Károllyal, Schöck Ottóval és Brunner Győzővel, a következő évben az Illés mögött a második helyen végeztek az Év beategyüttese szavazáson.

1966-ban jelent meg Édes évek címmel 35 magyar nyelvű kislemezük közül az első, a Táncdalfesztiválon előadták a Mi fáj című számot, mely hónapokig vezette a slágerlistát. Ezeknek a daloknak még nem Dusán írta a szövegét, de aztán tehetséget tükröző próbálkozásai után egyre inkább ez lett egyik reszortja a zenekarban a ritmusgitározás mellett. 1967-ben az Ezek a fiatalok című filmben (és albumon) a Metró által játszott Gyémánt és arany című dal szövegét már ő jegyezte, mint ahogy az együttes legnagyobb slágereinek is: Feltámadtál, Hómadár, Egy szót se szólj, Mária volt, Régi kép, szobrok, Kócos ördögök, Ülök egy rózsaszínű kádban, Fekete Pál, Okos szamár, Dohányfüstös terem, Pár csepp méz.

1971-ben Frenreisz az első magyar szupergrup, az LGT alapító tagja lett, s egy skandináv turnét követően Dusán is kivált a Metróból, mert nem szerette a folyamatos turnézást. Zorán még egy sor zenésszel próbálkozott, de 1972 őszén hivatalosan is feloszlatta az együttest, amelynek 1992-es és 2001-es teltházas nosztalgiakoncertjein mindkét Sztevanovity testvér részt vett. Dusán fordítással kezdett foglalkozni, 1973-tól a Magyar Televíziónál dramaturgként, szerkesztőként és műsorvezetőként dolgozott, de sokadik letiltása után, 1983-ban megvált az intézménytől.

Pályafutásában 1977-ben, Zorán első szólóalbumának megjelenésével kezdődött új fejezet. A dalok többségénél Presser Gábor szerzőtársa lett,

s ez az alkotói együttműködés olyan slágereket hozott bátyja lemezein, mint a Kiáltás, Amikor elmentél tőlem, Apám hitte, Romantika, Így is jó, Az ünnep, Ahogy volt, úgy volt, A szerelemnek múlnia kell. 1978-tól az LGT albumain is zömmel az ő szövegeivel jelentek meg az új számok (Nem adom fel, Boksz, Primadonna, Embertelen dal, Éjszakai vonatozás stb.). Emellett több tucat szöveget írt többek közt Katona Klári, Kovács Kati, Gerendás Péter és Kern András dalaihoz, utóbbi néhány számának zenéjét is ő szerezte. Lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi. Dalszövegeiből 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg Csak szöveg címmel.

Dusán Presser Gáborral írta a nagy sikerű A padlás musicalt, amelyet 1988-ban mutatott be a Vígszínház, a darab azóta is műsoron van. Többek közt a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház is bemutatta.

VIDEÓ: Presser és Sztevanovity Dusán is megnézte a Jókai Színház musicaljét

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1988-ban az Év szövegírója lett, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta, 1999-ben Huszka Jenő Életmű-díjat, 2006-ban Fonogram Életműdíjat és Fényes Szabolcs-díjat vehetett át, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2014-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 

Két gyermeke van, fia producer és zeneszerző, lánya Király Viktor első albumának szövegírója.

ATEMPO.sk / Fidelio, MTI
Fotó: Youtube, Szalay Zoltán / Fortepan