Huszka Jenő operett zeneszerző Szegeden született 1875. április 24-én. Szegedi törvényszéki bíró édesapja, a nemesi származású pusztaferencszállási Huszka Ödön tanította először hegedülni, aki feleségül vette a római katolikus vallású Burger Etelkát. A házaspár három gyermeke közül Jenő volt a legidősebb.
Édesapja otthon gyakran zenélt, többnyire fuvolán játszott. Jenő további hegedűtanulmányait a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségével. Önszorgalomból zongorázni is megtanult, bár erre szülei nem ösztönözték.
Diákkorában két színpadi művet írt, az egyik a "Párbajhősök", amit színházban soha nem mutattak be, de családi körben sikert aratott. A következő műve, a "Levél" című vígjáték, egy szerelmi történet. Merész ötlettel elküldte postán Paulay Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen megküldte elutasító levelét. Huszka Jenő Paulay levele alapján alaposan elemezte művét, és feljegyezte, miben talált hibát. Paulay fel sem tételezte, hogy egy kamasz diák első szárnypróbálgatását olvashatja.
Érettségi után, 1893-ban Pestre ment joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő.
1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő egy év fizetetlen szabadságot kért, hogy Párizsba utazhasson. A Lamoureux-zenekarban első hegedűseként működött, londoni vendégszereplésükön is velük volt.
1897-ben hazatért, és munkába állt a minisztériumban. Ott ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később a librettistája lett. 1898-ban volt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta.
Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett; ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.
A mai napig az egyik legnépszerűbb operettje a Lili bárónő, de olyan sikeres műveket is írt, mint a Gül baba, a Hajtóvadászat, az Erzsébet, a Mária főhadnagy. Utolsó műve az 1955-ben bemutatott Szabadság, szerelem.
Népszerű dalai között van a Londonban, hej, van számos utca (Bob herceg), Szellők szárnyán (Lili bárónő), Délibábos Hortobágyon (Mária főhadnagy), Doktor úr, a maga szíve sose fáj (Szabadság, szerelem).
Mivel jogászként is végzett így a zeneszerzés mellett az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdésével.
Huszka Jenő 1960. február 2-án tüdőgyulladásban, második felesége, Arányi Mária karjai közt hunyt el. 84 évet élt, sírja a Budapesti Farkasréti temetőben található.
EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Szalay Zoltán és Domonkos Sándor / Fortepan
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
