Novák Ferenc Tata, aki színházat csinált a táncból

Tata, ahogy a táncosok szólítják, Kossuth- és Erkel-díjas koreográfus, etnográfus, a néptáncmozgalom egyik megteremtője, világsikert elérő táncszínházi produkciók létrehozója, a Nemzet Művésze.

Novák Ferenc Erdélyben, Nagyenyeden látta meg a napvilágot 1931. március 27-én. A család a börtönigazgató apa állomáshelyeit követve sokszor költözött. A második világháború idején a család áttelepült Magyarországra, 15 éves korától már Budapesten, Józsefvárosban élt. A Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett, majd néprajzot tanult az ELTE-n és koreográfiát a Színiakadémián.

1954-ben alapítója, majd több mint 30 évig vezetője volt a Bihari János Táncegyüttesnek. 1964–1975 között a Honvéd Művészegyüttes tánckarának vezetője, 1977–1983 között az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője volt. 1983-tól a Honvéd Művészegyüttes művészeti vezetőjeként irodalmi alapú táncszínházi darabokat, nagy hatású folklór produkciókat hoz létre, és együttműködik prózai vagy zenés színházak, balettek alkotóival is. 

Híres művei a Tisza-háti csárdás, a Kőműves Kelemen, a Magyar Elektra, az A helység kalapácsa és a Csíksomlyói passió. 2003-ban az István, a király első erdélyi előadását Csíksomlyón nemcsak koreografálta, hanem ő is rendezte.

A magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtője.

Felesége Foltin Jolán táncművész, koreográfus rendező; lánya Novák Eszter rendező, fia Novák Péter énekes, műsorvezető.

Munkásságát többek között 1972-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1985-ben érdemes művészi címmel, 1993-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 2005-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2007-ben a Jubileumi Prima Primissima-díjat. 2010 óta örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki, 2014-ben a Nemzet Művésze lett.

ATEMPO.sk
Fotó: jozsefvaros.hu, Fortepan, Müpa