Benkő László Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zenész, billentyűs, zeneszerző, az Omega zenekar tagja a magyar zenei lélet egyik meghatározó alakja volt, végigkísérte a magyar rocktörténet első bő hat évtizedét.
1943. június 12-én Szombathelyen született, de tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Apja minisztériumi osztályvezető és műegyetemi tanár volt, a család, amelynek minden tagja zenélt, a budai Krisztinavárosban lakott. László hét évig tanult zongorázni, emellett fuvolázni, trombitálni és ütőhangszeren játszani.
Középiskolás korában a Próféta együttesben játszott, ez később egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt, így lettek a későbbi Omega alapító tagjai. Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án lépett fel az együttes a Műegyetem várbeli kollégiumában,
akkor már Benkő és Kóbor is műegyetemista volt. Később mindketten lediplomáztak, Benkő közlekedési mérnök lett.
A tanulás mellett a zene szórakozást és zsebpénz-kiegészítést jelentett számára, hiszen az akkor gombamód szaporodó együttesek között csak egy volt az Omega. Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban - a dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek.
Benkő László ebben az időben gyakran énekelt is, a külföldi számok mellett például a Rózsafák című slágert.
Az Omega első „aranycsapata” 1967-68-ra alakult ki, Kóbor és Benkő mellett a gitáros Molnár György, a basszusgitáros Mihály Tamás és a dobos Laux József mellett legkésőbb Presser Gábor billentyűs csatlakozott, aki invenciózus szerzőnek bizonyult, ekkor születtek az első nagy slágerek: a Trombitás Frédi, a Régi csibészek.
Presser belépése után Benkő szerepköre kissé változott: furulyán és trombitán játszott, időnként zongorázott az orgonán játszó Presser mellett.
Az együttest 1968-ban meghívták Angliába, ahol az Omega Red Star (így hirdették őket) a koncertek mellett elkészítette első albumát. Ezt követően a Hanglemezgyárban is felvehették az első önálló magyar könnyűzenei nagylemezt. Az Omega nemzetközi pályafutása a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de itthon az Illéssel vetekedve már a legnépszerűbb beategyüttesnek számítottak. E korszak csúcspontja az 1969-ben megjelent 10000 lépés című album, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. Utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott, és azóta számtalan külföldi feldolgozása készült.
A harmadik, Éjszakai országút című nagylemez után, 1971 tavaszán Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozza az első magyar supergroupot, az LGT-t. A dobok mögé Debreczeni Ferenc ült, és az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg.
Benkő László Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszik, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon.
1973-ban lemezszerződést kötöttek a nyugatnémet Bellaphon céggel, albumaik (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) és a koncertek révén egész Európában, főleg a német nyelvterületen népszerűek lettek. Akkor, a hetvenes évek végén a lebegő, űrrockot játszó zenekarnak nem sok hiányzott a világhír eléréséhez.
Az 1980-as években az Omega gazdasági vállalkozásokba is kezdett.
Benkő László 1982 óta szólólemezeket is készített (Lexikon I., II., Ikarosz, Űropera, Omegamix, Impressio, Másik világ), és tévésorozatok, játékfilmek, balettek, színpadi művek zenéjét írta, emellett 1992 és 1998 között a Hungaroton Gong Kft. lemezkiadó igazgatója volt.
2002-ben megalapította az instrumentális szintetizátorzenét játszó B-Project együttest, rendszeres fellépője a billentyűsök éjszakája című rendezvénynek, a szombathelyi színház zenei vezetője volt. Az elmúlt rendszerben ő harcolta ki, hogy az Omegával turnézhasson a „megtűrt” kategóriába sorolt Hobo vagy Nagy Feró a Beatricével, 2013-ban létrehozták az Omega Alapítványt, amelynek egyik célja a következő zenészgeneráció segítése.
Az Omega kisebb kihagyásokkal szinte folyamatosan koncertezik Magyarországon, a határokon túl és szerte Európában, főleg Németországban.
Az évtized első felében szimfonikus hangszereléssel jelentették meg slágereiket, vallásos témájú dalaikat templomi koncerteken adták elő. 2017-ben számos hazai és külföldi koncerten láthatták a rajongók az 55 éves Omegát, a világszínvonalú hangzást és látványt nyújtó, fiatalabb muzsikusokkal és vokalistákkal kiegészült zenekar ma is tömegeket vonz. A zenekar 2020-ban ünnepli a színpadra lépésének 60. évfordulóját.
FOTÓ és VIDEÓ: 55 év után Omega koncert volt Vágsellyén
OTT VOLTUNK: Születésnapi Omega-koncert volt Somorján
OTT VOLTUNK: Fergeteges Omega koncert zárta a Bátorkeszi Borfesztivált
Benkő Lászlónál 2017-ben daganatos betegséget diagnosztizáltak, de sikerült legyőznie a rákot. Ebben szerinte nagy szerepet játszott, hogy a kezelések, a műtét közben töretlenül hitt a gyógyulásban, nem mondott le a zenélésről, csak egyetlen koncertet hagyott ki.
Benkő László 2012-ben Lions-díjat vehetett át jószolgálati munkájáért, 1987-ben Liszt Ferenc-díjat, 2011-ben Pro Urbe Budapest díjat, 2013-ban Kossuth-díjat 2018-ban pedig Fonogram Életműdíjat kapott megosztva az Omega együttes tagjaival, 2020-ban Magyar Kultúra Lovagja kitüntetésben részesült.
Hosszas betegség után 2020. november 18-án hunyt el.
ATEMPO.sk