2024. október 2-án, szerdán 19.00 órától lesz látható Móricz Zsigmond Úri muri című zenés színműve a Komáromi Jókai Színház előadásában Somorján, a Városi Művelődési Központban.
Kassáról Az ember tragédiája, Komáromból az Úri muri száll versenybe Kisvárdán (részletes program)
NézőTÉR: Nem úri és nem muri – Móricz másképp, Komáromban
Az előadást Bagó Bertalan rendezte. Szakhmáry Zoltánt Szabó Viktor, Rhédey Esztert Gubík Ági, Rozikát Katona Eszter alakítja. A további főbb szerepekben Gál Tamás, Mokos Attila, Horányi László, Olasz István, Matusek Attila, Béhr Márton, Rancsó Dezső, Fabó Tibor látható.
A belépő 17 és 15 euró.
Szakhmáry Zoltánnak 300 holdja van az Alföld homokos pusztaságában. Hozzá megannyi terve, hogyan lehetne a megmaradt családi birtokot virágzó mintagazdasággá változtatni. Van felesége, két szép gyereke, de az asszonnyal jó ideje elhidegültek egymástól. A büszke, nyakas Rhédey Eszter nem tud lelkesedni a téli dinnyéért, a homoki szőlőért, a hibrid malacokért, csak a kudarcok sorát és az egyre halmozódó adósságot látja. Attól pedig különösen retteg, hogy a férje újabb váltók aláírására kényszeríti. Amikor megmakacsolja magát, Szakhmáry Zoltán lába alatt meginog a talaj. Kivonul a tanyára az úri cimborákkal mulatni és Rozikát, a kis béreslányt ölelni.
Az Úri muri 1928-ban jelent meg először könyvalakban. Ezzel párhuzamosan már műsorára is tűzte a Vígszínház, a végét azonban átíratta, happy endre változtatta a szerzővel. „Na, hálistennek, most aztán végleg megbukott a darab” – írta néhány nappal a premier után Móricz, aki úgy látta, a kikényszerített beavatkozás operettet csinált a művéből. 1942-ben aztán újra elővette és eredeti elgondolása szellemében formálta át a színpadi változatot: Szakhmáry Zoltán 24 órába sűrített története csak tűzben érhet véget.
A regény eredeti szellemiségéhez és a szerző által átírt változathoz nyúlt vissza Bagó Bertalan, a komáromi előadás rendezője és Tucsni András dramaturg, azzal a különbséggel, hogy a történetet a közelmúltba, a kilencvenes évekbe emelték át, és a közeg, a szereplők válságát kibontva bőven éltek a groteszk humor eszközeivel.
„Az akkori világ közel állt ahhoz, amit Móricz Zsigmond megírt: a rendszerváltás után lehetett volna többfelé indulni akár a vállalkozásokban, akár a jövőképeket tekintve. Az a tény is mozgatott, hogy amikor Móricz Zsigmond megírta a darabot, a kornak megfelelően a kortársai voltak fenn a színpadon. Számomra is fontos volt, hogy közel hozzam a nézőkhöz a történéseket, ha nem is a jelenbe – az túl didaktikus lett volna –, de legalább a közelmúltba. Archetipikus figurák szerepelnek a darabban, minden korban mindenki számára jól felismerhetők” – mondta el Bagó Bertalan.
Szereplők
Szakhmáry Zoltán - Szabó Viktor
Rhédey Eszter - Gubík Ági m. v.
Szabó Rozika - Katona Eszter m. v.
Csörgheö Csuli - Gál Tamás Jászai Mari-díjas
Zsellyey Balogh Ábel - Mokos Attila Jászai Mari-díjas
Borbíró Bence - Horányi László m. v. Jászai Mari-díjas
Lekenczey Muki - Olasz István
Kismérnök - Matusek Attila
Bitó Laci, Vendéglős - Béhr Márton
Mákos Bácsi - Fabó Tibor Jászai Mari-díjas
Gosztonyi Bandi /3. Csugari - Szebellai Dániel
Parragh / 2.Csugari - Bernáth Tamás
Kudora / 1. Csugari - Skronka Tibor
Lukács Kondás - Nagy László
Lefkovits, Ügyvéd - Laboda Róbert m. v.
Asszonyok - Holocsy Katalin, Latócky Katalin
Stáb
Díszlettervező - Vereczkei Rita m. v.
Jelmeztervező - Vereczkei Rita m. v.
Zenei vezető - Lakatos Róbert m. v.
Koreográfus - Blaskó Bori m. v.
Dramaturg - Tucsni András m. v.
Ügyelő - Nagy László
Súgó - Leczkési Dóra
A eendező asszisztense - Balaskó Edit
Rendező - Bagó Bertalan m. v. Jászai Mari-díjas
ATEMPO.sk
Fotó: Komáromi Jókai Színház