Egy hűvös vasárnapi estén két család, Farkasék és Ernelláék költöztek be egy kis időre a csábi alapiskola közösségi termébe, hogy intrikáikkal, kirohanásaikkal és – nem utolsó sorban – humoros megjegyzéseikkel tegyék színesebbé a Csábi Színházi Esték szépszámú közönségének napját.
Forgács Péter rendezésében Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című díjnyertes filmjét vitték a színpadra olyan színművészek, mint a Jászai Mari-díjas Bandor Éva, Holocsy Krisztina, Olasz István és Szabó Viktor. Ők négyen kiváló játékukkal nem csupán nevetésre, hanem mélyebb gondolkozásra is késztették a publikumot.
De mit is láthatott a csábi közönség a színpadon?
Az Ernelláék Farkaséknál nagyjából huszonnégy óra eseményeit öleli fel, a tekintet egy pillanatra sem mozdul ki a helyszínül szolgáló belvárosi lakásból – ami a színpadon egy tapétázott fal résekkel ellátva, szimbolizálva ezzel a lakásbéli szobákat, illetve a szereplők helyváltoztatását.
A néző szinte azonnal a részesévé válik a két házaspár életének, végig intim közelségből figyelhetjük őket. Nincsenek látványos, harsány fordulatok, az ellentétek a hétköznapi történesekből és az életszerű párbeszédekből bomlanak ki: a mindennapi párkapcsolati és gyereknevelési problémáink jelennek meg benne. Pont ezért volt olyan érdekes és humoros is egyben. Mert nem állt távol a valóságtól, nem áll távol tőlünk, átlagemberektől. Valahol mindenki magára ismerhetett a darabban.
És pont ez a célja az irodalomnak, amelynek egyik dimenziója a dráma – azaz a színpadra írt művek – világa: gondolkodásra késztet, önmagunk megismerésére és még megannyi dologra. Mi sem bizonyította jobban a darab érvényességét és a színészek rátermettségét, mint az, hogy négyszer is vissza lettek tapsolva.
Örömmel vették tudomásul a szervezők, hogy ismét egy remek estét – és valahol közösségépítést is – tudhattak maguk mögött.
E nagysikerű sorozat pedig hamarosan folytatódik, hisz karácsony előtt, december 17-én az Egy disznótor pontos leírását láthatja a közönség Csábon, szintén a Kultminor támogatásának köszönhetően.
Miskei Ferenc, ATEMPO.sk
Fotó: Göbölös Lajos / ATEMPO.sk