Ma ünnepli 90-ik születésnapját Sir Sean Connery Oscar-díjas skót színész, James Bond első megszemélyesítője.
Kis szerepeket játszott különböző tv- és mozifilmekben, mielőtt megkapta volna azt a szerepet, amivel üstökösként felívelő színészi pályafutása elkezdődött. Egy alacsony költségvetésű brit film, a Dr. No elindította a filmtörténet egyik leghosszabb sorozatát. Connery James Bondként szerepelt az Oroszországból szeretettel, a Goldfinger, a Tűzgolyó, a Csak kétszer élsz, a Gyémántok az örökkévalóságnak és a nem hivatalos Soha ne mondd, hogy soha című epizódokban.
A korai évek
Thomas Sean Connery a skóciai Edinburgh-ban született egy szegény munkáscsalád gyermekeként. Apja teherautósofőr, édesanyja pedig takarítónő volt. A család anyagi helyzete miatt félbe kellett szakítania az általános iskolát, hogy dolgozhasson. Segédmunkásként, életmentőként és aktmodellként vállalt munkát, majd csatlakozott a Királyi Haditengerészethez, ahonnan azonban gyomorfekélye miatt leszerelték. Fiatalkora óta aktívan sportolt: az 1950-es Mr. Universe versenyen szülőhazája színeiben bronzérmet nyert, és amikor a South Pacific című musicalben megkapta első színpadi szerepét, még profi labdarúgóként képzelte el jövőjét. Később azonban, amikor meghívást kapott a Manchester United ificsapatába, már viszonylagos színházi tapasztalattal a háta mögött mondott nemet az ajánlatra. Ettől kezdve minden szabadidejét a könyvtárakban és a színházak környékén töltötte, és egyre jelentősebb szerepekben tűnt fel. Az 1950-es évek közepén kapta első televíziós szerepeit, majd az MGM-mel írt alá szerződést és több filmben, (Hell Drivers, Tigris akció, Az időzár) epizódszerepben tűnt fel. Első jelentősebb szerepét a Lana Turner főszereplésével készült (Another Time, Another Place) (1958) című moziban kapta.
Az 1960-as évek – James Bond
Connery jókedvűen lubickolt a mellékszerepekben, azonban 1962-ben nagyot fordult a sorsa, mivel sok neves színész közül őt választották Ian Fleming nevezetes figurájának, James Bondnak a megformálására, a Dr. No (1962) című filmben. Connery hihetetlenül nagy nemzetközi sikert aratott a 007-es szerepében, s majd egy évtizeden át a nézők őt azonosították az ügynök figurájával. Az következő években további öt alkalommal öltötte magára James Bond fekete öltönyét: Oroszországból szeretettel (1963), Goldfinger (1964), Tűzgolyó (1965), Csak kétszer élsz (1967), Gyémántok az örökkévalóságnak (1971). A színész azonban egy idő után megunta a világhírt hozó imázsát és ki akart törni a sablonok keretei közül, ezért különféle műfajú filmekben vállalt szerepet, melyek közül talán a legkiemelkedőbb a Sidney Lumet által rendezett A domb (1965) című filmdráma. A film Ray Rigby azonos című nagy sikert arató könyvének történetét dolgozza fel.
Az 1970-es évek
A hetvenes évek eleje viszonylag csendesen telt el a színész számára, ez alól csak az utolsó James Bond filmje a kivétel, majd három évvel később ígéretes szerepben, a Gyilkosság az Orient expresszen (1974) című Agatha Christie - krimi filmadaptációjában volt látható. Ezután a Zardoz című sci-fi következett, majd egy évre rá Michael Caine partnereként tűnt fel az Aki király akart lenni (1975) című kalandfilmben. 1976-ban a Robin és Marien című középkorban játszódó romantikus filmben és a kor színészsztárjait felvonultató, A híd túl messze van című háborús eposzban látta magát a vásznon. Az évtized végén A nagy vonatrablás (1979) című krimivel folytatta sikereit, majd a Meteorral (1979) a katasztrófafilmek műfajába tett kitérőt.
Az 1980-as évek
Aki legyőzte Al Caponét (Untouchables): Charles Martin Smith, Kevin Costner, Sean Connery, Andy García
Az öregedés magával hozta a karakterszerepeket is, melyekben Connery szintén otthon érezte magát. 1981-ben Peter Hyams Gyilkos bolygó című filmjében játszott főszerepet, majd korábbi kijelentése ellenére, miszerint nem bújik többé a 007-es ügynök szerepébe megváltozott és 1983-ban a Sohase mondd, hogy soha című moziban még utoljára magára öltötte a nyugdíj előtt álló Bond öltönyét, hogy meghódítsa a szépséges Kim Basingert és legyőzze a főgonoszt, akit Klaus Maria Brandauer alakított. Ez a film is bebizonyította, hogy az évek múltával Connery egyre jobb színész lett, gyérülő haja és szaporodó ráncai csak előnyére váltak. 1986-ban feltűnt a Hegylakó című, azóta már igazi kultuszfilmnek számító moziban Christopher Lambert partnereként, majd ezt követően a világhírű irodalmi regény filmadaptációjában, A rózsa neve (1986) című filmben játszotta a főszerepet. Connery ezen alakításáért kapott először rangos kitüntetést pályafutása során, hiszen a Brit Filmakadémia a legjobb férfi színésznek járó BAFTA-díjjal jutalmazta. 1987-ben Brian De Palma kérte fel egy szerepre, az éppen akkor készülő nagyszabású maffiafilmjébe. A szesztilalom idején játszódó Aki legyőzte Al Caponét című filmben egy rutinos ír zsarut formált meg aki segít a rendőrség új vezetőjének, a fiatal Eliot Nessnek (Kevin Costner), elkapni a hírhedt chicagói bandavezért, Al Caponét (Robert De Niro). Alakításáért elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat és Golden Globe-díjat. Steven Spielberg 1989-ben neki szánta az Indiana Jones harmadik részében a főhős bogaras, szeretetreméltó, szintén régész apjának szerepét, melyet szintén sikeresen személyesített meg.
Az 1990-es évek
Conneryt azonban nem kerülték el a főszerepek sem, hiszen a kilencvenes évek elején olyan filmekben volt első számú személy, mint az Oroszország ház könyvkiadója, vagy a Vadászat a Vörös Októberre orosz tengeralattjáró parancsnoka. A Robin Hood, a tolvajok fejedelme című film végső jelenetében is feltűnik néhány másodpercre, azonban ezért is jelentős összeget zsebelt be. Újfent látható volt a nagy sikerű Hegylakó című film folytatásában, mely A hegylakó visszatér címmel jelent meg, majd rá egy évre a Medicine Man című kalandfilmben játszotta a címszereplőt. Ezután két krimiben is játszott; Gyilkos nap (1993) és Egy igaz ügy (1995). Arthúr király megformálója volt Az első lovag (1995) című kalandfilmben, melyben Richard Gere és Julia Ormond voltak a partnerei. A Sárkányszívben (1996) pedig igen nagy örömét lelte, ugyanis nemcsak ő kölcsönözte a hangját Dracónak, az animációs sárkánynak, hanem az animátorok Connery arcvonásaival is felruházták a figurát. Szintén ebben az évben szerepelt a hatalmas sikert arató, A szikla című akciófilmben, melyben Nicolas Cage és Ed Harris voltak a partnerei. 1998-ban a Briliáns csapda című krimiben Catherine Zeta-Jones tolvajtársát alakította és ugyanebben az esztendőben szerepelt még a Bosszúállók című brit fantáziafilmben is, melyet a kritikusok az év legrosszabb filmjének kiáltottak ki.
2000 után - A visszavonulás
A Fedezd fel Forrestert! (2000) című filmben Connery igazi, korához illő figurát alakít, egy idős, visszavonult írót és alakításából is kiderül, mennyire élvezte a figurát. E filmje után egy kisebb szünet következett, de a színész eközben sem tétlenkedett és saját produkciós cége, a Fountainbridge Films keretében Connery számos tervet dédelget, például néhány kedvence folytatását - Időbanditák, Indiana Jones, A szikla - mi több, még azt is lehetségesnek tartotta, hogy még egyszer eljátssza James Bondot. Azonban ezek később is csak tervek maradtak és ma már tudjuk azok is maradnak. Connery ugyanis bejelentette, hogy A szövetség (2003) című mozija után visszavonul a filmipartól és attól kezdve családjának fog élni. Bár több rendező próbálta visszacsalogatni, némelyik igen jelentős pénzösszeg fejében, Connery nem adta be a derekát és valóban 2003-ban láthatták őt a nézők utoljára a mozivásznon.
2012-ben azért kivételt tett, a Sir Billi című animációs filmhez kölcsönözte a hangját, amelynek főszereplőjét róla mintázták.
ATEMPO.sk
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!